Egy, azaz 1 százalékot sem ér el az a mutató, amely azt méri: a jogos követelések mekkora hányadát sikerül kielégíteni Magyarországon a cégek felszámolásakor. A helyzet súlyosságára utal az is, hogy ez az arány Európában legalább tíz százalék körül alakul, néhol azonban a 20-30 százalékot is eléri. A magyar helyzet a tekintetben is kirívó, hogy az esetek 95 százalékánál egyetlen forint sem térül meg a befektetők és a hitelezők pénzéből. Szakemberek szerint a helyzet azután sem fog javulni, hogy nyáron életbe lépett a csődtörvény módosítása. – A csődtörvény lényegében még mindig az adósoknak kedvez, holott az egész magyar gazdaságnak az volna az érdeke, hogy a hitelezők visszakapják befektetett pénzüket – mutatott rá lapunknak Kozma András, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt. igazgatósági tagja, az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: mivel hazánkban a legjelentősebb hitelező maga a magyar állam, sokszor valójában az adófizetők pénzét is elnyelik a csődök: egyes számítások szerint a behajtatlan állami követelések összege eléri a 250 milliárd forintot. A csalók azáltal is megkárosítják az üzleti folyamatokon első ránézésre kívül álló polgárokat, hogy a magasabb rizikót a pénzügyi vállalkozások beépítik az árakba és a kamatokba, ezeket a terheket viszont végül a vásárlók és a fogyasztók fizetik meg. Márpedig a csődök száma az utóbbi tíz évben Magyarországon csaknem a háromszorosára nőtt, miközben mind Európában, mind a környező országokban vagy javult, vagy azonos szinten maradt a fizetésképtelenségi eljárások száma. Ennek oka részben a romló gazdasági körülményekben keresendő, részben azonban abban, hogy a céges vagyonok eltüntetése valóságos iparággá vált – szögezte le Kozma András. A „csődbiznisz” azért éli virágkorát, mert a hatályos jogszabályok alapján valójában csak azt lehet szabályosan felszámolni, aki hagyja magát: a követelések jogszerűségét valós jogalap nélkül is vitatni lehet, a többéves pereskedés alatt pedig kényelmesen ki lehet üríteni a céget.
Tény, hogy akadnak pozitívumok a csődtörvény módosításában – teszi hozzá a követeléskezelő cég vezetője. Ezek közé tartozik az a változás, hogy a felszámolási eljárás nem a bíróság jogerős végzésével, hanem annak a hivatalos közlönyben való megjelenésével veszi kezdetét, ami a hitelezőknek legalább elméleti lehetőséget ad arra, hogy tisztában legyenek az adott vállalkozás pénzügyi helyzetével. Az új jogszabály nyomást kíván gyakorolni a cégekre a tekintetben is, hogy időben és rendszeresen adják le a mérlegüket, igaz, arról már nem esik szó, hogy ennek elmaradása milyen következményekkel jár. Valószínűleg tehát alig fog javulni az a helyzet, amelyben a céges beszámolók átlagosan kétéves késéssel válnak hozzáférhetővé, amikorra a befektetők esetleg már a saját kárukra tapasztalhatták meg, mennyire megbízhatatlan egy-egy vállalkozás. Jó gondolat, hogy a befektetők számára káros lépésekért a cégvezető a magánvagyonával felel, de mire a jogi felelősséget megállapítják, könnyen „kiderülhet”, hogy a topmenedzser egyetlen tulajdona egy húszéves Trabant.
A nyári változásoktól tehát érdemi javulás nem várható – véli a szakember a saját tapasztalata alapján. Sőt véleménye szerint egyes követelések kielégítésének újabb gátat szabhat, hogy az új szabályozás előjogokkal ruházza fel a biztosítékkal rendelkező hitelezőket, vagyis a bankokat. A korábbi 50 százalék helyett nekik immár egy az egyben vissza kell fizetni az őket megillető összegeket.
Bár a pénzintézetek számára ez nyilván jó hír, a többi hitelezőnek így valójában semmi esélye nem lesz arra, hogy valaha is viszontlássa befektetését – vélekedik Erdős Károly, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének főtitkára is. Véleménye szerint szociális bombáról van szó, hiszen így nem jut pénz a végkielégítések, nyugdíjak és egyéb járandóságok kifizetésére sem, az új jogszabály tehát mások mellett a dolgozókat is sújtja. Igaz, maga a kormány sem jár jól, hiszen jó eséllyel az állami pénzek visszatérítésére sem marad keret, akárcsak a cégiratok megőrzésére, ami pedig a későbbi vizsgálatok során igen fontos szerepet töltene be. Úgy tűnik, a módosításnak még olyan hatása sem lesz, hogy a bankok a kockázatok csökkenésével mérsékelnék a hitelek díját és a kamatokat, vagy eltekintenének a nem ritkán kétszeres vagyonfedezettől – tette hozzá Erdős Károly.
A magyar gazdasági jogalkotás legsúlyosabb adóssága a csődök megfelelő szabályozása: az 1991-es csődtörvény már több tucat módosításon esett át, de még mindig nem tölti be eredeti feladatát, vagyis annak biztosítását, hogy egy cég fizetésképtelensége esetén a még meglévő vagyon sorsáról közös döntés szülessen – mutatott rá a gondok előéletére a főtitkár. Elárulta: Magyarországon az utóbbi tizenöt évben több mint 750 ezer céget alapítottak, miközben 250 ezer társaság szűnt meg. Jelenleg is húszezer felszámolás van folyamatban: évi 7-8 ezer procedúrát indítanak, igaz, közel ugyanennyi le is zárul. Az igazi gondot azonban az okozza, hogy csőd esetén a felszámolók az esetek több mint 80 százalékában már csak lecsupaszított cégeket találnak: a felszámolási folyamatokban évente több százmilliárd forintos vagyon tűnik el. Az életciklus másik végén, a cégalapítások esetében pedig a fiktív alapítások nehezítik meg a gazdasági szereplők életét: nemrég derült ki, hogy egy fővárosi hajléktalanszálló címére 118 társaság székhelyét jegyezte be a cégbíróság – említett meg egy árulkodó példát Erdős Károly.
A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete szerint évek óta folyik az egyeztetés egy, a visszaéléseket valóban kizáró új csődtörvényről, ez azonban – részben a közigazgatási átalakítások miatt – újra és újra elakad. Hasonlóképpen vélekedik az Euler Hermes Hitelbiztosító vezetője is, aki szerint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál (IRM) jó szándékú szakemberek tevékenykednek, akiknek azonban alig van iparági tapasztalatuk. A szakma véleményére pedig – ahogy ez lenni szokott – ezúttal sem volt kíváncsi a kormány. Az IRM-nél lapunk felvetésére azt közölték: mind a csődtörvény módosítása, mind az új társasági törvény nagy jelentőséget tulajdonít a hitelezővédelmi eszközök, jogintézmények érvényre juttatásának. A tárcának ugyanakkor még nincsenek tapasztalatai az új rendelkezések hatásáról, így az eredményeket legkorábban jövőre értékelhetik.
A tanulságok levonásához valóban több időre van szükség – közölte lapunk kérdésére Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának bírája, a terület szakértője is. Véleménye szerint azonban a magyar csődszabályozás igen rossz, ugyanis nemcsak a hitelezők nem érezhetik magukat biztonságban, hanem a tisztességes adósoknak sincs esélyük arra, hogy kilábaljanak a válságból.
Vagyis azokat a cégeket sem lehet újraszervezni, amelyeknél pedig volna esély a jövőbeli sikeres működésre – mutatott rá Csőke Andrea. Hozzátette: egyelőre nincs tudomása arról, hogy új csődtörvény készülne, habár erre igen nagy szükség lenne.
Könnyebb lesz a cégalapítás. – Egyszerűbbé válhat a cégalapítás a közeljövőben: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál (IRM) jelenleg egyeztetik azt a tervezetet, amely lehetővé tenné, hogy a piacra lépéssel kapcsolatos jogi teendőket egy helyen lehessen elvégezni, és rugalmasabbá váljanak a társasági szerződésminták, többek között a kötelező cégnévfoglalás eltörlésével. A cégtörvény módosításával tovább bővülne a blanketták felhasználási köre is, amely a nyilvánosan működő részvénytársaságok (nyrt.-k) kivételével immár valamennyi társasági forma esetében bevethetővé válna. Csökkenne az alapító okirathoz csatolandó dokumentumok száma is. A javaslatok révén 2008. január 1-jétől a cégbejegyzések egyszerűsített cégeljárás esetében két, egyedi létesítő okirat esetében pedig maximum 15 munkanap alatt végbemenne – közölték lapunk kérdésére az IRM sajtóosztályán. Igaz, az ezerforintos kft.-re még várni kell: a tárca közleménye szerint a jegyzett tőkeminimum elhagyása vagy az összeg jelenős mérséklése ma még nem időszerű, némi csökkentés azonban várható. Mivel a jelenleg hárommillió forintos tőkeminimum a régióban igen magasnak számít, a tervezet 1,5 millió forintos követelményt fogalmaz meg.
origo.hu
Szörnyű baleset: áttért a szembejövő sávba, kamionnal ütközött – videó
