Jókai kertje nem eladó

Lapunk folyamatosan foglalkozik a természetvédelmi területek és a védett épületek sorsával. Legutóbb november 23-án írtunk arról, hogy veszélyben van a háromhektáros, állami tulajdonú svábhegyi Jókai-kert, s félő, hogy a Gyurcsány-kormány privatizációs lázában ez a védett, ősfákkal beültetett terület is a pénzszerzés áldozatául eshet. Több civil szervezet is segítségért fordult a XII. kerület új polgármesteréhez, Pokorni Zoltánhoz, hogy mentse meg a kertet a haszonlesőktől. A polgármester a parlamentben december 4-én nemcsak interpellációt intézett a tulajdonosi jogokat gyakorló Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez, hanem másnap találkozón vett részt a Jókai-kertben a tiltakozó civil szervezetekkel.

Stefka István
2006. 12. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az író oroszlános kőpadjánál és a kertben található hatalmas, széles lombkoronájú, vastag törzsű kanadai juharfa köré – amelyet még Jókai Mór ültetett – gyülekeztek a meghívottak szép számmal. Gaál Katalin a Farkasvölgyi Baráti Kör képviseletében optimizmusának adott hangot, amikor azt mondta, képtelenségnek tartja, hogy a nagy író emlékhelyét bárki is szét merje verni. Salamin Andrásnak, a Zugligeti Egyesület elnökének viszont komoly aggályai voltak. A közelmúlt eseményei nem azt mutatják, hogy könnyű megvédeni a természetvédelmi területeket, a nemzeti ereklyéket. Folyik az értékpusztítás. Tavaly még azt ígérte a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), hogy a Béla király út 28. szám alatti kormányrezidencia ősparkját megvédik, nem adják el. Nem ez történt: a parkot 2006-ban felosztották, a köztársasági elnöki épület köré hatalmas téglafalat emeltek, hogy a csodálatos park és benne Andrássy gróf védett épületei eladhatók legyenek. A Fácános szintén védett épületegyüttese és a védelem alatt álló kilenchektáros, csodálatos kert is veszélyben van – mondta az egyesület elnöke –, a kincstár ezt is el akarja adni. Salamin András példának hozta még fel a napokban nagy vihart kavart svábhegyi gyermekszanatórium sorsát is, ahonnan a beteg gyerekeket az egészségügy átalakításának indokával telepítik ki, és az épületet privatizálják. A tárca teljes dilettantizmusát bizonyítja, hogy a szabad demokrata Horváth Ágnes államtitkár arra az újságírói kérdésre, mi helyettesítheti a svábhegyi gyermekszanatórium gyógyító klímáját, azt válaszolta: „Ma már gyógyszerekkel is lehet helyettesíteni!”
A miliőhöz hozzá tartozik az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) épületében található Jókai-emlékszoba is. A Petőfi Irodalmi Múzeumtól képviseltette magát Kalla Zsuzsa irodalomtörténész. Bár az OTH-t nemrégiben kitelepítették, de a szakember nagyon reméli, hogy a múzeumnak ez a kihelyezett részlege megmarad, és bővíteni is tudják majd. Annál inkább, mivel ez Budapesten az egyetlen Jókai-emlékhely, és az iskolások rendszeresen felkeresik. Nemzeti emlékhelyet nem lehet, nem szabad megszüntetni. Bár ezt már egyszer megtették, amikor az 1960-as években az eredeti Jókai-villát lebontották, ami bűn volt – szögezte le az irodalomtörténész.
Az Élőlánc Magyarországért ökopárttól Gerle János volt jelen. A szervezet mindig határozott véleményt fogalmaz meg, amikor elég egyértelmű a közérdek sérelme. A lakosság mellé álltak a napokban is, amikor a Nagymező utcai platánsor létét veszélyeztető mélygarázs építése miatt tiltakoztak. (Mint megírtuk, a Nagymező utcában tizenegy védett platánfa kivágását tervezik, az ügyben feljelentés született természetkárosítás bűntette gyanúja miatt – a szerk.) – A Jókai-kert esetleges privatizálása is ilyen veszélyeket ébreszt az emberekben. A társadalom jelentős részében széles körű az egyetértés, miszerint határozottan meg kell védeni természetvédelmi értékeinket, hagyományainkat, kultúránkat. Ritka az a pillanat, amikor egy önkormányzat s annak polgármestere, valamint szervezetünk, a civil egyesületek egy oldalon állnak és együtt lépnek fel. Ez példaértékű is lehet – mondta Gerle János.
Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere szintén aggályait hangoztatta a kormány szándékait illetően. Bár parlamenti interpellációjára Persányi Miklós válaszában tagadta a terület értékesítését, sőt mint mondta, amíg ő a miniszter, a Jókai-kertet nem adják el, ám a tapasztalatok birtokában a közvélemény joggal él a gyanúperrel. Hiszen pár száz méterre innen – hangoztatta Pokorni Zoltán –, a civil szervezetek tiltakozása ellenére, tavaly nyáron a svábhegyi arborétumból kiköltöztették az enyhén mozgássérülteket foglalkoztató szakiskolát és szakmunkástanulókat. A fővárosi önkormányzat a 12 500 négyzetméteres, több mint egymilliárd forint értékű ősparkot már dobra verte.
– Mi nem szeretnénk itt több lakóparkot! Ennek a kertnek változatlan formában kell megmaradnia, amelyet új tartalommal töltenénk meg. Nyitott közparkot szándékozunk létrehozni ezen a területen a megújuló hagyományok címén, amely szolgálná Jókai emlékét, a természetvédelem ügyét, és nem az ingatlanbefektetők hasznát gyarapítaná. Mert hagyományok nélkül gyökértelen és keret nélküli az ember élete. Amíg én vagyok a polgármester, addig mindent meg fogok tenni azért, hogy ne legyen módja senkinek, még Persányi esetleges utódainak sem értékesíteni ezt a területet – mondta ki határozottan a polgármester.
Régi, megalkuvás nélküli természetvédő a Svábhegyi Egyesület elnöke, Berczik Árpádné. Mint kifejezte, az egyesület alapvető célja a hagyományápolás és az értékvédelem. Éppen ezért tiltakozik a terület eladása ellen. Ugyanis aki ezen a csodálatos környéken vásárol ingatlant, az többnyire tönkre is teszi azt, amiért idejött. Kivágatja a fákat, kiirtatja a zöld növényzetet, lebontatja a régi svábhegyi házakat.
– A Jókai-kertben nemcsak az eredeti présházat találhatjuk meg a borospincével – magyarázza az egyesület elnöke –, hanem a háromhektáros területen itt található meg az a csaknem százötven éves, emeletes villa is, amely a híres Steindl építészcsalád tulajdona volt. Ezeket az értékeinket meg kell őriznünk, fel kell újítanunk.
A Kis-Svábhegyi Egyesület nevében Noéh Ferenc elnök szólalt meg, aki nagy hibának tartaná, ha felelőtlen pénzemberek kezébe kerülne Jókai emlékhelye, mert mint mondta: ez magyarságában és irodalomszeretetében rettentően bántaná. Pirityi Katalin a Jókai Általános Iskola Hegyi Oktatás és Nevelési Alapítvány elnökeként arról beszélt, hogy a gyerekek számára a közelben lévő Jókai-emlékpark a környezeti és művészeti nevelés szempontjából felbecsülhetetlen érték.
A hegyvidéki polgári találkozó után a XII. kerületi önkormányzat környezetvédelmi és kulturális bizottsága is ülésezett. A Fidesz–KDNP–MDF-többséggel rendelkező grémium is azt javasolta a képviselő-testületnek, hogy a Jókai-kert mind természetvédelmi, mind kultúrtörténeti emlékként maradjon meg ebben az állapotában. A kisebbségben maradó MSZP-s, SZDSZ-es képviselők azért tartózkodtak vagy szavaztak ellene, mert úgy vélték, hogy a Jókai-kert feltételezett eladása okafogyottá vált, nem fenyegeti semmi veszély.
Erre mondták a civil szervezetek képviselői, hogy jobb egy biztos önkormányzati döntésre, mint a szocialista–szabad demokrata oldal ígéreteire számítani, mert azok betartására eddig még alig akadt pozitív példa.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.