Az író oroszlános kőpadjánál és a kertben található hatalmas, széles lombkoronájú, vastag törzsű kanadai juharfa köré – amelyet még Jókai Mór ültetett – gyülekeztek a meghívottak szép számmal. Gaál Katalin a Farkasvölgyi Baráti Kör képviseletében optimizmusának adott hangot, amikor azt mondta, képtelenségnek tartja, hogy a nagy író emlékhelyét bárki is szét merje verni. Salamin Andrásnak, a Zugligeti Egyesület elnökének viszont komoly aggályai voltak. A közelmúlt eseményei nem azt mutatják, hogy könnyű megvédeni a természetvédelmi területeket, a nemzeti ereklyéket. Folyik az értékpusztítás. Tavaly még azt ígérte a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), hogy a Béla király út 28. szám alatti kormányrezidencia ősparkját megvédik, nem adják el. Nem ez történt: a parkot 2006-ban felosztották, a köztársasági elnöki épület köré hatalmas téglafalat emeltek, hogy a csodálatos park és benne Andrássy gróf védett épületei eladhatók legyenek. A Fácános szintén védett épületegyüttese és a védelem alatt álló kilenchektáros, csodálatos kert is veszélyben van – mondta az egyesület elnöke –, a kincstár ezt is el akarja adni. Salamin András példának hozta még fel a napokban nagy vihart kavart svábhegyi gyermekszanatórium sorsát is, ahonnan a beteg gyerekeket az egészségügy átalakításának indokával telepítik ki, és az épületet privatizálják. A tárca teljes dilettantizmusát bizonyítja, hogy a szabad demokrata Horváth Ágnes államtitkár arra az újságírói kérdésre, mi helyettesítheti a svábhegyi gyermekszanatórium gyógyító klímáját, azt válaszolta: „Ma már gyógyszerekkel is lehet helyettesíteni!”
A miliőhöz hozzá tartozik az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) épületében található Jókai-emlékszoba is. A Petőfi Irodalmi Múzeumtól képviseltette magát Kalla Zsuzsa irodalomtörténész. Bár az OTH-t nemrégiben kitelepítették, de a szakember nagyon reméli, hogy a múzeumnak ez a kihelyezett részlege megmarad, és bővíteni is tudják majd. Annál inkább, mivel ez Budapesten az egyetlen Jókai-emlékhely, és az iskolások rendszeresen felkeresik. Nemzeti emlékhelyet nem lehet, nem szabad megszüntetni. Bár ezt már egyszer megtették, amikor az 1960-as években az eredeti Jókai-villát lebontották, ami bűn volt – szögezte le az irodalomtörténész.
Az Élőlánc Magyarországért ökopárttól Gerle János volt jelen. A szervezet mindig határozott véleményt fogalmaz meg, amikor elég egyértelmű a közérdek sérelme. A lakosság mellé álltak a napokban is, amikor a Nagymező utcai platánsor létét veszélyeztető mélygarázs építése miatt tiltakoztak. (Mint megírtuk, a Nagymező utcában tizenegy védett platánfa kivágását tervezik, az ügyben feljelentés született természetkárosítás bűntette gyanúja miatt – a szerk.) – A Jókai-kert esetleges privatizálása is ilyen veszélyeket ébreszt az emberekben. A társadalom jelentős részében széles körű az egyetértés, miszerint határozottan meg kell védeni természetvédelmi értékeinket, hagyományainkat, kultúránkat. Ritka az a pillanat, amikor egy önkormányzat s annak polgármestere, valamint szervezetünk, a civil egyesületek egy oldalon állnak és együtt lépnek fel. Ez példaértékű is lehet – mondta Gerle János.
Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere szintén aggályait hangoztatta a kormány szándékait illetően. Bár parlamenti interpellációjára Persányi Miklós válaszában tagadta a terület értékesítését, sőt mint mondta, amíg ő a miniszter, a Jókai-kertet nem adják el, ám a tapasztalatok birtokában a közvélemény joggal él a gyanúperrel. Hiszen pár száz méterre innen – hangoztatta Pokorni Zoltán –, a civil szervezetek tiltakozása ellenére, tavaly nyáron a svábhegyi arborétumból kiköltöztették az enyhén mozgássérülteket foglalkoztató szakiskolát és szakmunkástanulókat. A fővárosi önkormányzat a 12 500 négyzetméteres, több mint egymilliárd forint értékű ősparkot már dobra verte.
– Mi nem szeretnénk itt több lakóparkot! Ennek a kertnek változatlan formában kell megmaradnia, amelyet új tartalommal töltenénk meg. Nyitott közparkot szándékozunk létrehozni ezen a területen a megújuló hagyományok címén, amely szolgálná Jókai emlékét, a természetvédelem ügyét, és nem az ingatlanbefektetők hasznát gyarapítaná. Mert hagyományok nélkül gyökértelen és keret nélküli az ember élete. Amíg én vagyok a polgármester, addig mindent meg fogok tenni azért, hogy ne legyen módja senkinek, még Persányi esetleges utódainak sem értékesíteni ezt a területet – mondta ki határozottan a polgármester.
Régi, megalkuvás nélküli természetvédő a Svábhegyi Egyesület elnöke, Berczik Árpádné. Mint kifejezte, az egyesület alapvető célja a hagyományápolás és az értékvédelem. Éppen ezért tiltakozik a terület eladása ellen. Ugyanis aki ezen a csodálatos környéken vásárol ingatlant, az többnyire tönkre is teszi azt, amiért idejött. Kivágatja a fákat, kiirtatja a zöld növényzetet, lebontatja a régi svábhegyi házakat.
– A Jókai-kertben nemcsak az eredeti présházat találhatjuk meg a borospincével – magyarázza az egyesület elnöke –, hanem a háromhektáros területen itt található meg az a csaknem százötven éves, emeletes villa is, amely a híres Steindl építészcsalád tulajdona volt. Ezeket az értékeinket meg kell őriznünk, fel kell újítanunk.
A Kis-Svábhegyi Egyesület nevében Noéh Ferenc elnök szólalt meg, aki nagy hibának tartaná, ha felelőtlen pénzemberek kezébe kerülne Jókai emlékhelye, mert mint mondta: ez magyarságában és irodalomszeretetében rettentően bántaná. Pirityi Katalin a Jókai Általános Iskola Hegyi Oktatás és Nevelési Alapítvány elnökeként arról beszélt, hogy a gyerekek számára a közelben lévő Jókai-emlékpark a környezeti és művészeti nevelés szempontjából felbecsülhetetlen érték.
A hegyvidéki polgári találkozó után a XII. kerületi önkormányzat környezetvédelmi és kulturális bizottsága is ülésezett. A Fidesz–KDNP–MDF-többséggel rendelkező grémium is azt javasolta a képviselő-testületnek, hogy a Jókai-kert mind természetvédelmi, mind kultúrtörténeti emlékként maradjon meg ebben az állapotában. A kisebbségben maradó MSZP-s, SZDSZ-es képviselők azért tartózkodtak vagy szavaztak ellene, mert úgy vélték, hogy a Jókai-kert feltételezett eladása okafogyottá vált, nem fenyegeti semmi veszély.
Erre mondták a civil szervezetek képviselői, hogy jobb egy biztos önkormányzati döntésre, mint a szocialista–szabad demokrata oldal ígéreteire számítani, mert azok betartására eddig még alig akadt pozitív példa.

Újabb részletek a halálos autóbalesetről: részeg sofőr okozhatta a Wartburg vezetőjének halálát