Jóváhagyta tegnap az Országgyűlés plenáris ülése a jövő évi büdzsé főösszegeit. Eszerint a központi költségvetésben jövőre 6669,4 milliárd forint bevétel és 8325,9 milliárd forint kiadás mellett 1656,4 milliárd forintnyi hiány halmozódik fel. A társadalombiztosítási alrendszer bevételi főösszege 4202,4 milliárd forint, míg a kiadás itt 4229,9 milliárd forint lesz. A teljes államháztartás 16 118,9 milliárd forintos bevétel és 14 350,9 milliárd forintos kiadás mellett 1768 milliárd forintos deficitet halmoz fel. Mindez azt jelenti, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslathoz képest jelentős változás nem történt a fő számokban. Az idei költségvetéshez összesen 340 módosító indítvány érkezett, ennek többségét nem szavazta meg az Országgyűlés. A tegnapi szavazás legnagyobb vesztese a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lett, miután támogatása 3,4 milliárd forinttal csökkent. Az Egészségügyi Minisztérium támogatása 934 millió forinttal apadt, az oktatási tárca azonban 978 millió forinttal, a Miniszterelnöki Hivatal pedig 526 millió forinttal jutott több támogatáshoz.
Zárszavában Veres János pénzügyminiszter a január elsején életbe lépő újabb megszorításokra célozva tegnap úgy fogalmazott: korántsem vagyunk túl a nehezén, a kiigazításnak ugyanis ára van, amit a gazdasági növekedés átmeneti lassulásával és a belföldi kereslet visszaesésével lehet csak megfizetni. A módosító indítványok többsége Veres szerint nem illeszkedett a kormány költségvetés-politikai célkitűzéseihez, így több mint kétszáz indítvány elutasítását azért kérte a kormány, mert azokra nem volt pénzügyi fedezet.
Elfogadta ugyanakkor a parlament tegnap azt az indítványt, amely értelmében a Nemzeti Autópálya Zrt. és az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. ezentúl csak a pénzügyminiszter és a közlekedési miniszter együttes engedélyével vehet fel hitelt. Az új szabályozás nem jelent érdemi szigorítást az eddigiekhez képest, miután a két társaság eddig is csak kormányzati jóváhagyással vehetett fel kölcsönt. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. privatizációjáról még mindig nem született végleges döntés, jóllehet ezt korábban idén tavaszra ígérte a kabinet. A kormányon belüli álláspontok továbbra is megosztottak: a vélemények a tőzsdei privatizációtól a tulajdonrész-eladásig terjednek. Idén valószínűleg az sem dől már el, hogy az ÁAK Zrt. privatizációja hosszú távú üzemeltetési szerződés keretén belül valósul-e meg, vagy előbb koncessziós társasággá alakul át a cég.
A büdzsé főösszegeinek elfogadása után már csak olyan módosító indítványok nyújthatók be a jövő évi költségvetéshez, amelyek sem a bevételt, sem a kiadást, sem pedig a hiányt nem érintik. A büdzsé részletes vitája a jövő héten folytatódik, végszavazás várhatóan december 21-én lesz.
A legtávolabb az eurótól. A nagymértékű államháztartási hiány és államadósság, a felpörgő infláció miatt Magyarország áll a legtávolabb az euró bevezetésétől – derül ki az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az összefoglaló hangsúlyozza, hogy Magyarországon az elmúlt években immár tartósan jóval a 3 százalékos küszöb fölött maradt a GDP-hez mért államháztartási hiány, így sürgős konszolidációra és óvatos költségvetési politikára van szükség. Az összefoglaló szerint az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok közül a legtöbbet Észtország és Ciprus teljesít. A rangsor végén Magyarország áll: hazánk egyetlen kritériumot sem tud teljesíteni.
origo.hu
Párkányi fürdő: Eredményre jutott a szlovák közegészségügyi hivatal az agyevő amőba által fertőzött fiú ügye kapcsán
