Jövőre a számviteli törvény is módosul

A parlament által decemberben elfogadott javaslatok nyomán januártól több ponton módosul a számviteli törvény. A PricewaterhouseCoopers (PwC) ismertetője szerint a módosított törvény részletesen meghatározza, hogy a társaságok pénzkezelési szabályzata milyen minimumkövetelményeket tartalmazzon.

Rögzíteni kell a szabályzatban többek között a pénzforgalom lebonyolításának rendjét, a készpénzállományt érintő mozgások jogcímeit és eljárási rendjét, a napi készpénzállomány maximális mértékét, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárást, az ellenőrzés gyakoriságát, a pénzkezelés személyi és tárgyi szabályait. A beruházási devizahiteleken keletkező árfolyamveszteség korábbi szabályozásához hasonlóan az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben a beruházásokhoz kapcsolódó hiteltartozások nem realizált árfolyamvesztesége.
Az üzleti év végén ezen elhatárolt halmozott összegből a hitelfelvételtől eltelt időszakkal és a hitel futamidejével arányos céltartalékot kell kimutatni. Ha ez több, mint az előző év végén ezen a címen képzett céltartalék, akkor növelni kell a céltartalékot az egyéb ráfordításokkal szemben, ha pedig kevesebb, akkor feloldani az egyéb bevételekkel szemben. A nem realizált árfolyamveszteség és a céltartalék különbözetét az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni. A következő időszakban a hiteltartozáson esetlegesen felmerült árfolyamnyereségeket ezzel az árfolyamveszteséggel szemben kell figyelembe venni.

Változik a csődtörvény. A felszámolási eljárásokban januártól a zálogjoggal biztosított követelésekre nemcsak az eladott eszközök vételárának felét fordíthatja a felszámoló, hanem a zálogtárgy megőrzésére fordított, valamint a saját díja levonásával csökkentett teljes összeget – áll a módosított csődtörvényben. A 2006 végéig hatályos szabályok szerint a felszámolás alatt lévő cég vagyonának felét (az eladási árból csak az értékesítési költségek vonhatók le) a zálogjoggal rendelkező hitelezők kifizetésére kell fordítani. Több zálogjogosult esetén a zálogjog keletkezésének ideje szerint történik a kifizetés. A 2005 végén módosított csődtörvény felülírta ezt a szabályt. Ekkortól, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének, értékesítésének költségeit, valamint a felszámolói díjat vonhatja le.