Újabb kormányzati kritika érte az utóbbi évek oktatáspolitikáját. Draskovics Tibor kötelezővé tenné a felvételizők számára az emelt szintű érettségit, mert szerinte a jelenlegi rendszer rontja a felsőoktatás minőségét. A most érvényben lévő szabályozás Magyar Bálint korábbi szabad demokrata miniszter nevéhez fűződik, aki az ellenzék, a szakma, a diákok és a szülők tiltakozását semmibe véve alakította ki a neki tetsző rendszert. A Magyar-féle szabályozás értelmében alacsonyabb fokú, középszintű vizsgával is be lehet kerülni a felsőoktatásba.
Az oktatási tárca szerint nincs szó az emelt szintű vizsga kötelezővé tételéről: az államreform-bizottság által elfogadott koncepcióban csak az áll, hogy felül kell vizsgálni a felsőoktatásba való belépés feltételeit, és erősíteni kell az emelt szintű érettségi szerepét, de a tárca ezt nem jogi szabályozással, hanem minőségbiztosítással kívánja megvalósítani.
A Fidesz emlékeztetett: a kétszintű érettségi eredeti koncepciójának alapeleme volt, hogy az emelt szintű, standard vizsga lesz a felsőoktatásba való belépés feltétele, a szabályt Magyar Bálint változtatta meg. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint pártja és a szakma régóta hangoztatja, hogy vissza kell térni az eredeti koncepcióhoz, és ez most a pontszámítás megváltoztatása miatt is indokolt lehet. Az emelt szintű vizsga kötelezővé tételével kiküszöbölhető lenne, hogy ismét alkotmányossági problémák merüljenek fel a számítás kapcsán, ráadásul jótékonyan hatna a minőségre is.
Emlékezetes: bár a Fidesz is egyetértett a kétszintű érettségi bevezetésével, sőt annak feltételrendszerét még az Orbán-kormány idején dolgozták ki, az ellenzéki párt mindvégig az emelt szintű vizsga egyetemi belépőként való alkalmazása mellett kardoskodott. Terveik szerint a továbbtanulni nem szándékozó diákoknak elegendő lett volna középszinten érettségizni, a felvételizők számára azonban kötelezővé tették volna az emelt szintű vizsgát, hiszen csak az egységes vizsgával lehetett volna biztosítani a diákok eredményének összehasonlíthatóságát. A rendszer megőrizte volna az egyetemi felvételi tekintélyét is, hiszen magasabb fokú tudást követelt volna a jelentkezőktől. Miután azonban 2002-ben ismét Magyar Bálinté lett az oktatási miniszter bársonyszéke, a liberális tárcavezető gyökeresen megváltoztatta a tervezetet, és saját elképzelései szerint formálta meg a jogszabályt. Ennek lényege, hogy a középszintű érettségi vizsgát is elfogadják felvételiként, de a magasabb fokú matúrákért tárgyanként hét pluszpontot kap a diák. A Magyar-féle szabályozás igazságtalanságok sorozatához, alkotmányos visszássághoz, valamint szülői tüntetésekhez vezetett, ráadásul a hibák jó részét máig nem sikerült korrigálni. Így például az újonnan vizsgázók eredményeit ma is százalékértékben fejezik ki, míg a korábban szerzett érdemjegyeket a jegynek megfelelő maximális százalékra számítják át, így például egy korábbi ötös osztályzat a hibapontoktól függetlenül 100 százalékot ér szemben egy idei 90 százalékos jelessel.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
