Bár a brit rendőrség még semmiben sem biztos, azon kívül, hogy Alekszandr Litvinyenko a polónium 210-es izotóp áldozata lett, az újságok szinte biztosra veszik, hogy a volt orosz kém halála mögött a Kremlt kell keresni. E nézet különösen megerősödött azóta, hogy a Moszkva és London között közlekedő repülőgépeken sugárzás nyomait fedezték fel. A polóniumot, amelynek 210-es izotópja halált okozhat, még Marie Curie és férje, Pierre Curie fedezte fel 1898-ban. Nevét azért kapta Marie Curie hazájáról, mert Lengyelország abban az időben még orosz, osztrák és porosz uralom alatt állt, és a kiváló tudós így akarta szülőföldje szomorú sorsára a figyelmet felhívni. A polónium 210-es izotópja erős alfa-sugárzást bocsát ki, és nagymértékben roncsolja a szöveteket, emiatt mint méreg kiváló. Ez egyébként az egyetlen izotóp, amelyet engedély nélkül lehet vásárolni, de nem ez a legolcsóbb módja a gyilkosságnak. A Scotland Yard most minden olyan helyet megvizsgál, ahol november elsején – a mérgezés feltételezett napján – Litvinyenko megfordult, és már találtak is nyomokat egy szusiétteremben a Piccadilly Circusön és a Grosvenor téri Millennium hotelben. Ám nemcsak ott, hanem Borisz Berezovszkij londoni irodájában is, akinek a volt orosz kém Litvinyenko az utóbbi időben barátja és alkalmazottja volt. Mint ismeretes, Berezovszkij egyike volt azoknak az oligarcháknak, akik Jelcin elnöksége idején és a most szintén mérgezési tünetekkel kezelt Jegor Gajdar valamikori miniszterelnök segítségével szétlopták Oroszország nemzeti vagyonát, majd elmenekültek az országból.
Miután Nyugaton meg vannak győződve arról, hogy a mérgezés szálai a Kremlhez vezetnek, a polónium–210 nemcsak Litvinyenkót, de az Oroszországgal való viszonyt is mérgezi. Litvinyenko halálesete, azonban csak inkább fokozza azt a nemtetszést, amit Moszkva Putyin alatti felemelkedése vált ki a Nyugatból. Mint Quentin Peel írja a Financial Times december elsejei számában, amikor Vlagyimir Putyin hét évvel ezelőtt hatalomra került, az ország kasszája üres volt, az olajárak a padlón voltak, és az orosz hadsereg – az afganisztáni vereség után – egy keserves háborút vívott Csecsenföldön. Az ország vagyonát néhány szupergazdag oligarcha tartotta kézben. Ekkor az Egyesült Államok megkérdőjelezhetetlen szuperhatalom volt, és a NATO egészen Oroszország határáig terjeszkedett. Mára a helyzet megfordult. Az Egyesült Államok hatalmát kérdőjelezik meg Irakban, a NATO nem bír Afganisztánnal, az amerikaiak elnöke béna kacsa, Tony Blair és Jacques Chirac hamarosan távozik, az olajárak az égben vannak. Putyin kiemelte Oroszországot a nemzeti vagyon széthordó oligarchák markából, és a nemzetközi színtéren egyre erőteljesebben kezdi érvényesíteni az ország érdekeit. A Nyugat számára ez az igazi méreg, nem a polónium–210.

„Nem vezet a Tisza Párt” – Kocsis Máté szerint ismét baloldali pszichológiai hadviselés zajlik