Mi lesz a 13. havi fizetéssel?

Továbbra is bizonytalan, jövőre mi lesz a közszféra 13. havi bérének sorsa. Bár elkészült az első írásos javaslat a közszolgálat átalakításáról, abban egyelőre nincsenek jelentős változtatások a javadalmazás tekintetében. Várhatóan márciusban kerül napirendre, hogy ha lesz egyáltalán, akkor is milyen jogcímen marad meg a plusz egy havi juttatás.

Bákonyi Ádám
2006. 12. 29. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár az államreform-bizottság és az igazságügyi tárca elkészítette, az érintetteknek pedig el is küldte első írásos javaslatát a közszolgálat reformjáról, az anyagban elsősorban a jogviszonyok átalakítása szerepel. A javadalmazások tekintetében a dokumentum egyelőre nem tartalmaz lényeges változtatást – tudtuk meg Fehér Józseftől. Így a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára sem tudott tájékoztatást adni arról, hogy a 13. havi bérről nyár óta „bedobott” számos ötletből mi valósulhat meg. Elsőként a kormányhoz közel álló Népszabadság adott hírt róla, hogy a kétéves bérbefagyasztáson kívül megszűnne a közalkalmazottak és köztisztviselők 13. havi fizetése.
Az államreform-bizottság környezetéből kiszivárgott dokumentum létét Veres János pénzügyminiszter cáfolta, Kiss Péter munkaügyi miniszter viszont közvetetten elismerte, hiszen azt mondta: nem tud azonosulni a tervezettel. A köztévének adott nyilatkozatában akkor Draskovics Tibor először nem cáfolta, hogy a közszférában 2008-ban bevezetendő teljesítményalapú bérrendszer érdekében megszűnhet a 13. havi bér. Az államreform-bizottság elnöke később már arról beszélt: miért kapna 13. havi bért az, aki rosszul teljesít? Szerinte a javaslat nem az intézmény megszüntetéséről, hanem arról szólt, hogy ne automatikusan kapja meg mindenki, hanem a teljesítmény arányában osszák el ugyanazt a pénzt.
Fehér József visszautasította Draskovics állítását, miszerint a 13. havi bér mögött ne lenne teljesítmény, hiszen az tizenkét hónap becsületes, tisztességes munkájának elismerése. Az érdekvédő szerint arról lehet tárgyalni, hogy a juttatás esetleg milyen jogcímen szerepel majd, de az összeget mindenképpen bent kell tartani a rendszerben. Bár az Alkotmánybíróság nemrég kimondta, hogy a plusz egy havi bér nem jár alanyi jogon, mint a 12 havi munkabér, viszont mégis olyan szerzett jog, amihez ragaszkodnak az érdekképviseletek. A jelenlegi tervezetről januárban kezdődnek meg az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban a tárgyalások, a javadalmazásokról, bérekről szóló egyeztetések várhatóan márciusban kerülnek napirendre.
A múltban és a közelmúltban történtek mindenesetre aggodalomra adhatnak okot. Emlékezetes, hogy egy jogszabály-módosítással – ez a korábbi „trükkök százainak” egyike volt, ahogy elhíresült balatonőszödi beszédében Gyurcsány Ferenc fogalmazott – a kormány lényegében eltüntette a közszféra 2004-es 13. havi fizetését. Hosszas és bonyolult tárgyalássorozat eredményeként végül visszaállították az eredeti rendszert, és végül idén január 16-ig fizették ki az elmaradt juttatásokat – a szakszervezetek szerint több-kevesebb sikerrel. Nem túl biztató az sem, hogy az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság megalakulása ellenére a kormány egyelőre nem tett új javaslatot bruttó nullaszázalékos, azaz tízszázalékos reálbércsökkenést okozó ajánlatához képest.
Annyi bizonyos, a tervezett változtatások a 2007 januárjában kifizetendő idei 13. havi bért még nem érintik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.