Tiszaburáról a rendszerváltás óta többször hallhatott már az ország lakossága, sajnos a község mostanáig nem kifejezetten pozitív kicsengésű hírekkel kéredzkedett az újságok oldalaira. A 90-es években a lapok többször adtak hírt arról, hogy a település roma lakossága kivágta a község környékén levő gyümölcsösöket, és azzal fűtött télen, hogy meg ne fagyjon. Nem volt ritka más vagyon elleni bűncselekmény sem, sokak számára a „megélhetési bűnözés” nyújtotta az egyetlen lehetőséget. Razziák sorozatával sem igazán tudták megőrizni a rendet, s mint ahogy a mostani polgármester mondja, Tiszaburára az akkori belügyminiszter is csak helikopterrel mert lejönni. A bűnözés mellett a természeti csapások is többször sújtották a községet, legutóbb éppen az idén, a Tisza tette próbára a lakosságot. A falut ugyan sikerült megvédeni, de a megáradt folyó így is három házat tett lakhatatlanná.
Most azonban más miatt hívta fel magára a figyelmet a csaknem háromezres Jász-Nagykun-Szolnok megyei település. Az októberi választáson ugyanis a község lakossága teljes egészében a Fiatal Romák Országos Szövetségének szavazott bizalmat, a kilencfős képviselő-testület minden tagja és a polgármester is a szervezet színeiben tudott győzni. Sokan gondolhatják, hogy könnyű ez akkor, ha a település lakosságának több mint hatvan százaléka roma származású, ám ha a választási eredmény mélyére nézünk, kiderül, hogy ettől lényegesen bonyolultabb a helyzet. – Csaknem ezer szavazattal választottak meg, ami azt jelenti, hogy sok nem roma származású helyi polgár is rám szavazott. Ez könnyen bizonyítható, hiszen hiába vannak a községben többségben a cigányok, a szavazó korú lakosság esetében körülbelül fele-fele az arány. Büszke vagyok arra is, hogy a szervezetünk színeiben két nem roma származású burai is vállalta a megméretést, ami azt mutatja, hogy nem csak a cigányok ismerik el a munkánkat – közölte Farkas László, a község polgármestere.
A roma fiatalember októberben már második ciklusát kezdte meg a település élén, mint mondja, ez talán annak is köszönhető, hogy az elmúlt négy évben bizonyított a helyieknek. – Nagyon nehéz helyzetben vettem át 2002-ben a település vezetését. Komoly gondot okozott a megélhetési bűnözés és az óriási munkanélküliség. Biztos voltam azonban abban, hogy ha munkát tudok adni a helyieknek, akkor mind a két problémán egyszerre segítek. Pályázatokkal évente átlagosan 40-45 millió forintot nyertünk közhasznú és közcélú foglalkoztatásra. Ebből évente 150–200 főt tudtunk egy–hat hónapon keresztül alkalmazni. Hatalmas dolog ez egy olyan településen, ahol ötszáz embernek nincs munkája és ahol a falu költségvetésének csaknem fele segélyekre megy el.
A közmunkások a program során több komoly feladatot is elvégeztek a faluban: vízelvezető árkokat takarítottak, parkot gondoztak, de felújítottak több helyi intézményt is. Volt több olyan célzott program is, amelynek segítségével tájgondnokokat képeztek, és közben foglalkoztatták is az embereket. Ez a program jelenleg is zajlik. Emellett vagyonőröket képeztek, akiket később faluőrként alkalmaztak tovább, az ő segítségükkel a 2002 előtti időkre jellemző bűnözési hullámot meg tudták fékezni.
– Az elmúlt négy év bebizonyította, hogy mindennek a kulcsa a munka. Egyrészt, ha valaki dolgozik, akkor addig se a bűnözésen jár az esze, másrészt ha biztos jövedelemre számíthat, akkor nem fogja ellopni azt, ami a másé, mert ha szerényen is, de biztosított a megélhetése – vonja le az előző ciklus konklúzióját a polgármester.
Farkas László a kézzelfogható infrastrukturális fejlődésnél éppen ezért fontosabbnak tartja, hogy viszonylagos béke költözött a faluba. – Biztos vagyok benne, hogy roma származású fiatalemberként könnyebben megértem a helyi cigányság problémáját, mint az elődeim. Tisztában vagyok a gondjaikkal, s éppen ezért érzékenyebben tudok reagálni a panaszaikra. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy nem csak a roma származású emberek ismerik el a munkánkat. Ennek óriási jelentősége van, ami erőt ad a folytatáshoz. Nagyon fontos, hogy az ilyen, véleményem szerint pozitív példák is kapjanak sajtónyilvánosságot, ne csak az olaszliszkaihoz hasonló esetek.
A jövő azonban nem ígérkezik könynyűnek a település számára. Farkas László szerint kulcskérdés, hogy a sokat emlegetett nyolcezer milliárd forintnyi uniós pénzeket milyen módon fogják elosztani. – Kíváncsi leszek, hová folyik majd el ez a pénz. Attól tartok, hogy vidékre kevés fog elcsurogni a súlyos milliárdokból, mert a komoly lobbierővel rendelkező kormány közeli körök elviszik a források nagy részét. Mi azon dolgozunk, hogy ne így legyen – szögezte le Farkas László.
A polgármester erőfeszítései önmagában persze nem lennének elegendőek, ha a képviselő-testület nem segítené a munkáját. Nagy Imre, az egyik önkormányzati képviselő éppen a szoros együttműködést emelte ki. – Nagyon jó a munkakapcsolat köztünk és a polgármester között. Előfordul, hogy ő győz meg minket az igazáról, de hajlandó odafigyelni a mi javaslatainkra is. Korábban egyébként már a Firoszból ismertük egymást, nem az önkormányzatban találkoztunk először. Bár roma származású vagyok, így a helyi kisebbség ügyeit mindenképpen szem előtt tartom, de a lakosság egészével tartom a kapcsolatot. Mindenki megkereshet problémájával.
A polgármester és a testület működését, ahogy persze lenni szokott, mindenki másként értékeli. A helyzet pikantériája, hogy a helyi romák kritikusabbak a község vezetésével szemben, mint a kisebbségben levő nem cigány lakosság. A Táncsics utcában lakó Tyukodi házaspár is szomorúan mutatta, hogy hozzájuk csak földúton lehet eljutni. – Az utat meg kellene csináltatni végre, mert ha esős az időjárás és felázik a talaj, akkor a mentő csak a kereszteződésig jön el. Sok erre az idős, beteg ember, akikhez gyakran hívják ki az orvost. Igazán megérdemelnénk, hogy leaszfaltozzák az utat – jelentette ki Tyukodi Miklósné. Az asszony férje járókerettel botorkált ki a házuk elé, a beteg férfi is már messziről a szilárd útburkolat hiányát fájlalta. – A hivatalban azt mondják, azért nem csinálják meg a Táncsics utcát, mert itt csak egy sor ház van. Én viszont azt mondom, hogy mindenre van pénz, ami nekik fontos. A múltkor például több millió forintért csináltak tűzijátékot a faluban, ennyi pénzből több teherautó követ lehetett volna hordani az utcába, s erre sokkal nagyobb szükség van, mint a parádéra – kapcsolódott be a beszélgetésbe a roma férfi.
Tyukodiék szomszédja sem mindennel elégedett, ő azonban mégis azt mondja, hogy a polgármester segítőkész, igyekszik odafigyelni az emberekre. – Bármilyen bajommal fordulok hozzá, mindig segíteni próbál rajtam. Sokszor, ha megszorulunk anyagilag, akkor előre kifizeti számláinkat, amit persze utólag levon a segélyből. Most egy autó fát kapok hitelre, aminek nagyon örülök, mert így legalább az édesanyámmal nem fagyunk meg – mutatott rá a tüzelőt szállító kisteherautóra Fehér Gusztávné. A hölgy azt is elárulta, hogy bár ismeri a testület tagjait, nem foglalkozik velük, mint mondja, ha valami baja van, akkor megkeresi „a Lacit”, aki mindig segít rajta.
Néhány utcával arrébb egy idős néni igyekezett hazafelé a járdán. Az asszony, mikor a község vezetéséről érdeklődtünk, annyit mondott, hogy ő nem vesz észre nagy különbséget a korábbi állapotokhoz képest. – A romáknak biztos érezhetően jobb a helyzet, de nekünk nem lett semmivel sem könnyebb az élet – közölte Homoki Sándorné, aki azt azonban elismerte, hogy a 90-es évek elejéhez képest élhetőbb, békésebb lett a település.
Megkerestük az előző ciklus egyik független önkormányzati képviselőjét is, aki ezúttal nem jutott be a képviselő-testületbe. Kacskó Sándor, aki korábban a polgármester egy szem ellenzékének számított, a község külterületén levő tanyáján fogadott minket. A férfi szívesen beszélt az elmúlt négy év munkájáról és arról, hogy véleménye szerint mi eredményezhette a Firosz „tarolását”. – Az első pillantásra érdekes választási eredmény hátterében a két polgármesterjelölt párharca áll. Makai Gyula, aki az MSZP színeiben indult, nem élvezte a nem roma lakosság egészének bizalmát, a cigányok pedig kifejezetten nem szerették volna, hogy ő legyen a polgármester. Jellemző egyébként, hogy Makai Gyula jelöltjei között egyetlenegy roma származású ember sem volt. Farkas László ellenben joggal számíthatott a cigány szavazatokra, s a nem roma lakosság egy részének bizalmát is megnyerte magának. Az emberek többsége nem akarta, hogy a település élén váltás legyen. Többek között én sem, mert a hibáival együtt is sokkal alkalmasabb polgármesternek tartom Farkas Lászlót, mint szocialista riválisát – jegyezte meg a volt önkormányzati képviselő.
Kacskó Sándor szerint emiatt történhetett meg az, hogy az összes firoszos képviselőjelölt bejutott a testületbe, hiszen az emberek minél nagyobb támogatást akartak adni Farkas Lászlónak, s el akarták érni, hogy a másik jelölt emberei ne jussanak pozícióhoz. A testület összetétele így hagy némi kívánnivalót maga után, s túl nagy teher hárul a polgármesterre. A döntések Farkas László személyétől függenek, aki véleményem szerint némileg elveszítette a közvetlen kapcsolatot a lakossággal. Az ő és a falu jövője szempontjából kulcskérdés, hogy jobban odafigyeljen az egyszerű emberek véleményére is – tette hozzá Kacskó Sándor.
Tizenöt éve alakult a Firosz. Másfél évtizeddel ezelőtt, 1991-ben id. Farkas László, a most hivatalban levő tiszaburai polgármester édesapja alapította a Fiatal Romák Országos Szövetségének szervezetét. A férfi egyébként országosan sem ismeretlen, jelenleg az Oktatási és Kulturális Minisztériumban dolgozik főtanácsosként. Ifjabb Farkas László 1998-ban, alig húszévesen vette át a szervezet vezetését. Még abban az évben a Firosz sikeresen szerepelt a helyi kisebbségi önkormányzati választáson, négy év múlva pedig már elnyerte a polgármesteri széket, és hét helyet a kilencfős képviselő-testületben. A szervezetnek az ország több településén működnek helyi csoportja, de a Firosz kétségtelenül Tiszaburán a legerősebb.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
