Rossz pályára áll át a magyar gazdaság a kiigazítócsomag hibás szerkezete miatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett konvergenciajelentéséből. Eszerint hazánk jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen feltételt sem teljesíti, s ez érvényes lesz a következő két évre is. Mint Csermely Ágnes, a jegybank közgazdasági és kutatási részlegének vezetője elmondta, 2009-ben nyílik először lehetőség arra, hogy a négy kritérium közül egynek eleget tudjunk tenni. Csermely ugyanakkor ennél sokkal súlyosabb problémaként értékelte, hogy egyre több a felzárkózásunk lelassulására utaló jel: az aktivitás nálunk a legalacsonyabb a térségben, a vállalati beruházások lassulnak, a termelékenység javulása pedig csökken. A jelentés értelmében a jelenlegi folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy a magyar gazdaság 2008 után sem tud viszszaállni a lehetséges négyszázalékos növekedési pályára, s ez 15-20 évvel késleltetheti felzárkózásunkat az uniós átlaghoz.
A kiigazítócsomag intézkedései is aggodalomra adnak okot az MNB szerint, a sikeres európai konszolidációk ugyanis rendre gyorsuló gazdasági növekedéssel estek egybe, ez pedig éppen ellentétes a Magyarországon várható folyamatokkal. Míg az eredményes hiánycsökkentés hátterében más országokban a bérkiadásokon kívül a nyugdíj és a szociális jellegű kiadások visszafogása állt, addig hazánkban az egyensúly javítása elsősorban a bérkiadások és az állami beruházások csökkentésén alapul. A jegybank szerint el kell oszlatni azt az illúziót, hogy az uniós források jelentősen felgyorsítják majd a hazai gazdaság növekedését. Szapáry György, az MNB alelnöke rámutatott: a források hatékony felhasználásához csökkenteni kellene a korrupciót és a bürokráciát, és növelni kellene a makrogazdasági stabilitást.

Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!