Molnár-csomag: elfogadva

Az egészségügyi ellátórendszer drasztikus szerkezetátalakításáról döntött tegnap késő este az Országgyűlés. A kormány által támogatott törvényjavaslat 39 súlyponti kórházat nevez meg. Egyelőre nem lehet tudni, mely intézményeket érinti majd a 17 ezres ágyszámleépítés.

Tegnap késő este, lapzártánk után szavazott a parlament az egészségügyi reform első szakaszát lezáró, az ellátórendszer szerkezeti átalakítását célzó törvény módosításáról. Az ellenzék kezdeményezésére név szerinti szavazást tartottak a témában. A jogszabály előkészítése során az MSZP és az SZDSZ között komoly nézetkülönbségek voltak, például a súlyponti kórházak számának megállapítása tekintetében. Végül 39 ilyen kiemelt intézményt határoz meg a törvény. A Fidesz újból kísérletet tett a Sportkórház és a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet státusáért, ám várhatóan ezekre vonatkozó módosító indítványukat is lesöprik.
A kormány javaslata szerint a regionális egészségügyi tanácsok (ret) miniszteri javaslatra döntenének a 60 500 kórházi ágy egy részének (17 000) megszüntetéséről. Ez elsősorban önkormányzati intézményeket érint majd, tehát egy olyan közigazgatási (regionális) szinten döntenének, amely jelenleg nincs is. Molnár Lajos szakminiszter ígérete ellenére máig nem tudni, mely intézményeknél terveznek ágyszámleépítést. Alkotmányos problémát vethet fel, hogy az önkormányzati intézményeket kétharmados törvény védi. – Egyre közelebb jutunk a több-biztosítós egészségügyi rendszerhez, amelyben nyereségorientált biztosítók vetélkednek egymással a társadalombiztosítás helyébe lépő egészségbiztosítási piacon – kommentálta a törvénytervezetet Mikola István (Fidesz).
A részben még lapzártánk után is zajló határozathozatalok sorában hat előterjesztést is támogatott a Fidesz. Így a parlamenti patkó mindkét oldalán az igen gombot nyomták az ombudsmanok beszámolóira, és minden bizonnyal ez történt a schengeni határokkal kapcsolatos, a nem magyar állampolgárok határátlépését az uniós eljárásoknak megfelelően szabályozó indítványok, valamint a munkavédelemről szóló törvényjavaslat esetében is. A Fidesz igennel szavazott arra a – Sólyom László köztársasági elnök által korábban átdolgozásra viszszadobott – javaslatra is, amely az USA és hazánk közti légi forgalom szabályozására irányul. A kormány ugyanis befogadta azt a KDNP-s módosítót, amely alapján az Egyesült Államokba utazó magyaroknak hozzájárulásukat kell adniuk ahhoz, hogy személyes adataikat kiszolgáltassák az amerikai hatóságoknak. Szintén a Fidesz igen szavazataira számíthatott a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló javaslat.
Elutasította viszont a T. Ház több magyarországi bunyevác kérelmét, amelyben azt akarták elérni, hogy ismerjék el őket hivatalosan is kisebbségi népcsoportnak.
A kormánypártok igent mondtak a Szülőföld Alapról szóló törvény módosítására, aminek értelmében a MeH felügyelete alatt létrejönne az úgynevezett Regionális Egyeztető Fórum a miniszterelnök, az államigazgatási szervek és a határon túli magyarok képviselőinek részvételével. A testületnek évente egyszer kell üléseznie, s ez a szerv fogalmazza meg az ajánlásokat, hogy a külhoni magyaroknak milyen célra nyújtson támogatásokat Magyarország.