Szakértők bevonásával új alkotmánytervezet megalkotásán dolgozik a Magyarországért Egyesület. Az új alaptörvény a Szent Koronán nyugodna, és az első alkotmánynak tekinthető Aranybulla szellemi örökségét vállalná. – Megszakadt a jogfolytonosság azzal, hogy annak idején átvettük a szovjet alkotmányt. Arról nem is beszélve, hogy a mai, toldozott-foldozott alkotmányban is benne van, hogy ideiglenes, és az Országgyűlés elsődleges feladata a végleges alaptörvény megalkotása. Ez tizenhat év alatt nem történt meg – jelentette ki Őrfi József, a Magyarország Egyesület tagja. A szervezet másik munkacsoportja a gazdasági gondokra keresi a megoldást.
A szervezet elődje, az Új Magyarországért Egyesület még szeptember közepén, a kormányellenes tüntetéssorozat kezdetén alakult meg. – Az elejétől kijártam a Kossuth téri megmozdulásokra, s azt tapasztaltam, hogy bár sokan bábáskodnak a tüntetések fölött, a tiltakozó akcióknak még sincs igazi gazdájuk. Számomra egyértelmű volt, hogy akkor lehet létjogosultsága a Kossuth téri forradalomnak, ha az események felelős vezetés alá kerülnek – emlékezett vissza Őrfi József. A fiatalember – látva a tömeg lelkesedését és a szervezésben mutatkozó fejetlenséget – rábírta mesterét, Makovecz Imrét, hogy ő is menjen ki a Kossuth térre. Az elismert építész szeptember 21-én jelent meg először a kormányellenes tüntetéssorozaton, ahol megegyezett a Kossuth téri rendezőkkel arról, hogy másnap közösen petíciót adnak át a parlamentben. – Ez nem valósult meg, mert a Kossuth téri szervezők a megbeszéltek ellenére önállóan próbáltak meg tárgyalásokat kezdeményezni a hatalommal. Egyértelművé vált számunkra, hogy lehetetlen az összefogás, a tüntetők képviselői között ugyanis többen az együttműködés ellen dolgoztak – jelentette ki Őrfi. A fiatalok emiatt úgy határoztak, hogy megalakítják az Új Magyarországért Egyesületet. A cél az volt, hogy rábírják a civil értelmiséget: minél többen jelenjenek meg a Kossuth téren. A kezdeményezés sikeresen kezdődött, hiszen másnap, szeptember 23-án már több hazai közéleti személyiség is csatlakozott az egyesülethez. Az elfogadott követeléseket – alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása és ideiglenes kormány felállítása –, amelyeket Szili Katalin házelnöknek címeztek, azonban a hatalom elutasította. A társaság ekkor döntött arról, hogy bejegyezteti magát kulturális egyesületként, s megkezdi a civil értelmiség szervezését a forradalom mellett. Az október elsejére szervezett meghiúsult rendezvényük után azonban – ahová Orbán Viktort, a Fidesz elnökét is meghívták, de ő nem jelent meg – hosszú ideig nem hallattak magukról.
Az egyesület, amelyben fokozatosan a fiatalok vállaltak egyre nagyobb szerepet, november 5-én részt vett a Papp Lajos szívsebész által szervezett, Ima Magyarországért elnevezésű rendezvényen. Több mint egy hónappal később, december 10-én pedig a társaság a kettős állampolgárságról szóló népszavazás második évfordulója alkalmából szervezett nemzetegyesítő megemlékezést a Duna-partra. – Az volt a gondolatunk, hogy egy dombot kell létrehozni, amit az érkező emberek a magukkal hozott földdel építhetnek egyre nagyobbra. Az ország különböző részeiről és a határon túlról egybehordott földhalom az egységet szimbolizálhatja. A domb a Makovecz Imre által október 20-án Budán, a Duna-parton állított óriás magyar zászló tövében magasodik – jegyezte meg Őrfi József. A fiatalember szerint a tavasz újabb kormányellenes tüntetéssorozatot hozhat, ha a Gyurcsány-csomag a széles tömegeknél érezteti majd hatását. – Kulcskérdés, hogy a megszorítások mennyire terhelik meg az emberek pénztárcáját, s az is, hogy újabb megmozdulás esetén a tiltakozás élére áll-e egy felelős és irányítani képes vezér – hangsúlyozta az egyesület vezetője.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
