Schengen miatt aggódnak a határon túliak

A schengeni rendszerhez való magyar csatlakozás után tovább nehezülhet a vajdasági és kárpátaljai magyarok kapcsolattartása az anyaországgal. A kormánynak egyelőre nincs egyértelmű stratégiája a helyzet kezelésére, annyi azonban biztos, hogy marad a vízumkötelezettség. A Szerbiában és Ukrajnában élő magyar közösség aggodalommal tekint a várhatóan jövő decembertől bekövetkező változásokra.

Magyarország kétoldalú megállapodásokkal, az uniós szabályok betartásával könnyítheti a határátlépést a schengeni rendszer életbe léptetése után is, de Szerbia és Ukrajna esetében fennmarad a vízumkötelezettség – nyilatkozta a külügyi szóvivő. Polgár Viktor a Magyar Rádiónak elmondta: a schengeni rendszerhez való magyar csatlakozás, vagyis jövő december után a magyar nemzeti vízummal, tartós tartózkodási engedély birtokában ugyanúgy lehet majd utazni az unióban, mint a magyar állampolgároknak.
A Külügyminisztérium óvatos optimizmusát nem osztják a Délvidéken és Kárpátalján. A vajdasági magyarok megtapasztalták már a korábbi évek során, hogy milyen megpróbáltatásokkal jár a schengeni vízum megszerzése. Sok-sok órát rostokoltak már a belgrádi nagykövetségek épülete előtt szerb polgártársaikkal együtt, hogy aztán 35 euróért vagy megkapják a bebocsátást a schengeni övezetbe, vagy nem. Gyakrabban nem. S akkor oda a pénz, oda a kétszeri-háromszori Belgrádba utazás, s kárba vész a sok lótás-futás a papírok – doszsziényi irat – után. Mert bizonyítaniuk kell, hogy lesz miből megélniük Németországban például, de kell papír a hotelfoglalásról – ha az nincs, meghívólevél –, külön egészségügyi biztosítás, s bizonyítaniuk kell, hogy munkaviszonyban vannak, de még azt is, hogy munkaadójuk szabadságot hagyott jóvá számukra, a konzulátus alkalmazottját pedig még az is érdekli, mivel utaznak. Ezek után nem nehéz elképzelni, hogyan fogadták a vajdaságiak a magyarországi magyarok számára örömteli hírt, hogy az anyaország egy év múlva csatlakozhat a schengeni övezethez. A korábbi tapasztalatokból pedig azt is tudták, hogy kivételezésre nemigen számíthatnak. 2007 decemberétől tehát már nemcsak Európából lesznek kirekesztve, hanem Magyarországról is. A schengeni vízum bevezetéséről nem Magyarország tehet, ezt itt mindenki tökéletesen megérti, azt azonban már nehezebben, hogy a budapesti kormány miért nem tesz olyan intézkedéseket, amelyek akár részben semlegesítik Schengen hatását. A két ismert lehetséges válasz az aggodalmakra a nemzeti vízum és a kishatárforgalom. A nemzeti vízumot azonban nagyon kevesen kérték. Népszerűtlenségét annak köszönheti, hogy nem mindenki által teljesíthetők a megszerzés szigorú feltételei. A kishatárforgalom pedig több kárt okozna, mint hasznot. Egyrészt földrajzilag kettéosztaná a magyarságot, s pont azt a részt – a szórványt – választaná le tartósan mind a tömbről, mind Magyarországtól, amelynek leginkább szüksége lenne a kulturális, nyelvi támaszra. Másrészt pedig ezzel megindulna a még tömbnek nevezett rész szórványosodása is, hiszen az ilyen helyzeteket mindig is ügyesen kihasználó szerbek egykettőre abba a határ menti (30 vagy 50 kilométeres) övezetbe költöznének, amelyben érvényes lenne a kishatárforgalom. A vajdasági magyarok szerint Schengenre csak egy jó válasz létezik: a kettős állampolgárság.
Végleges kép híján egyelőre még a sötétben kell tapogatózniuk a Kárpátalján működő magyar szervezeteknek azt illetően, Magyarország a schengeni övezethez csatlakozással 2007. december elsejétől milyen változtatásokat hajt végre a határátlépési gyakorlatban. „A csomag minket is elért” – fogalmazta meg kételyeit ezzel kapcsolatban Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Az ingyen kérelmezhető nemzeti vízum meglepően kevés praktikus kedvezményt kínál a bármely külföldi állampolgár által 50 euró körüli összegért kiváltható hagyományos, D típusú vízumhoz képest. Bár a nemzeti vízum kiadási feltételei igen szigorúak, az a magyar nyelv és a kulturális identitás ápolásának amúgy inkább szimbolikus gesztusokon nyugvó lehetőségein kívül – így például munkavállalásra vagy államilag elismert felsőfokú oktatásban való részvételre vagy magyarországi családegyesítésre – nem ad lehetőséget. Az igazolt anyaországi lakhely, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez szükséges, a megélhetési körülményeket igazoló okirathalmazért a kérelmező alig nyer többet annál, mint amit egy hosszú külföldi vakáció alatt bárki megszerezhet. A nemzeti vízum talán emiatt sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – tájékoztatták lapunkat a beregszászi konzulátuson. Az Ukrajnában lévő három magyar kirendeltségre (Kijevbe, Ungvárra és Beregszászra) január 1-jétől mind ez idáig hozzávetőlegesen ötszáz, tizenöt napon belül elbírálandó kérelem érkezett. A másfél hónappal ezelőtti Ukrajna–EU-tárgyaláson megállapodás született arról, hogy ukrán állampolgárok tíz napon belül juthatnak hozzá a schengeni vízumhoz. A Kárpátalján élők mintegy 70 százaléka azonban nem felel meg a schengeni vízumkövetelményeknek, mert foglalkoztatásuk hiányában nem mutathatnak fel állandó munkahelyet igazoló papírt, így a nemzeti vízum ideiglenes kiutat jelenthet számukra a kishatárforgalmi egyezmény megszületéséig. Kérdésünkre Kovács Miklós elmondta: a KMKSZ pillanatnyilag szünetelteti az együttműködési tárgyalásokat az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséggel (UMDSZ) e kérdésben is, mert – a KMKSZ szerint – a Szülőföld Alap kijelölt helyi kezelőjeként az UMDSZ egyeztetés nélkül használta fel a folyósított összeget.