Becsukott szemmel is odatalálhattak a Nádor Terembe azok, akik december 21-én délelőtt beléptek az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének székházába. A Magosz évzáró tájékoztatójára érkező televíziós stábok és újságírók már a bejáratnál megérezhették az ételek és italok csábító illatát. A Nádor Terembe lépve aztán a látvány egy újabb érzékszervet, a szemet állította komoly kihívás elé. Óriási füstölt sonkákkal, szeletelt mangalica- és szürkemarha szalámis tálakkal, friss sajtokkal és zöldségekkel megrakott asztal gondoskodott arról, hogy a jelenlévők nagyobb kedvvel és elszántsággal hallgassák végig Jakab István Magosz-elnök évértékelő gondolatait. Ifjabb Hubai Imre, az Üllőparti Gazdaszövetkezet tagja, az egyik hazai biodinamikus gazdaság üzemeltetője büszkén kóstoltatta a vendégeket, és készséggel beszélt arról, hogy milyen jelene van a magyarországi bioélelmiszer-termelésnek, s milyen jövőbeli terveket dédelgetnek az ágazat hazai szereplői.
Széles a tárház
Nincs hiány itthon bioélelmiszerekből, ma már szinte minden étel és ital biováltozata megkapható Magyarországon azok közül, amelyeket a konvencionális termékeket árusító áruházakban be lehet szerezni. Léteznek növényi és állati eredetű, valamint vegyes biokészítmények is. A vegyes termékek esetében elég csak a hurkára gondolni, amiben a rizs növényi eredetű, vagy a leveles tésztára, aminek elkészítéséhez zsírt használnak. A mangalica sonkáját pedig fűszernövényekkel pácolják. Ami itthon biomódon előállítható, azt a hazai gazdák megtermelik, ami pedig nem terem meg Magyarországon, ilyen a kávé, a nádcukor, a déligyümölcsök, azt külföldről hozzák be. – Csak azoknak a termékeknek a fogyasztását tudjuk őszintén ajánlani, amelyeket a Biokontroll Hungária Kht. előzőleg ellenőrzött – jelentette ki ifjabb Hubai Imre, aki szerint ebben az ágazatban kulcskérdés a megbízhatóság és a minőség, s ezt csak folyamatos kontroll mellett lehet garantálni.
Maga az egészség
A biotermék annyit tesz, hogy ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származik. A területek, ahol a növények megteremnek, ahol az állatok legelnek, benne vannak az agrár-környezetgazdálkodási programban. A területen rendszeresen talajmintát vesznek, ellenőrzik az ott termesztett növényeket.
– A biogazdálkodás során nem használunk peszticidet, azaz növényvédő szert, műtrágyát, hormon hatású készítményt, termésfokozót és semmi olyan vegyszert, ami nem természetes kivonat. Ezek az anyagok ugyanis, ha bejutnak a szervezetbe, akkor a fűszerek vagy a fehérjék hathatós közreműködésével egészen a sejtekbe hatolnak, ahol felhalmozódnak – jegyezte meg ifjabb Hubai Imre, aki rámutatott arra, hogy ezek a szerek komoly betegségek alapjául szolgálhatnak. Úgy véli, nem véletlen, hogy azok, akik a megszokott módon táplálkoznak, hajlamosabbak a daganatos vagy szív- és érrendszeri megbetegedésekre. A bioélelmiszerek, amellett, hogy kondicionálják a testet, a vegyszerek hiánya miatt belülről erősítik az immunrendszert.
Száműzték az E betűket
A biokontroll irányelvei szerint az ágazat gazdái 5 százaléknyi komponenst adhatnak hozzá a termékekhez. Ezek olyan anyagok lehetnek, amelyek ugyan nem ellenőrzött ökogazdálkodásból származnak, de nem lehet nitrites só, s nem lehet olyan pác, ami nem konyhasóalapú. Nem használnak az élelmiszer-készítményekhez tartósítószert, adalékanyagot, állományfokozót, színjavítót, ízfokozót és stabilizátort. – Ezekkel a szerekkel a „se íze, se bűze” húsokból egyesek képesek szalámit készíteni. Kis kanállal mérik ki az anyagokat, amitől ízletes, piros, tartós, kemény vagy éppen puha lesz az élelmiszer – közölte az ifjú gazda, aki rámutatott arra, hogy a hagyományos és főként a génmódosítottélelmiszer-gyártóknál nem az ember egészsége, hanem a profit lényeg. A szakember hangsúlyozta: a profitot a multinacionális nagytőke teszi el, csak közben a vegyszeres, génmódosított termékektől az emberek átalakulnak „predátorokká”. – Egyesek a profitra esküsznek, mi más istenben hiszünk. A mi termékeinknél az a lényeg, hogy olyan ízviláguk legyen, amit 50 éve a nagymamánál, egy disznótorban vagy éppen egy lakodalomban megszokhattunk – tette hozzá ifjabb Hubai.
Tartósítás és védekezés
A biogazdák számára a legfontosabb tartósítószer a konyhasó. Mint mondják, kis mennyiségben mind a nátriumra, mind a klórra szüksége van a szervezetnek. – A termékeink lejárati ideje a természetes tartósítás miatt rövidebb, mint a gyorspácolt és hagyományosan tartósított készítmények esetében. Ezt a lejárati időt ellenben valódi füsttel meg lehet hosszabbítani – árulta el ifjabb Hubai Imre. A gazda a természetes tartósítási módok között emlegette a fagyasztást, az aszalást és a szárítást is. A biogazdák a földeken való védekezésnél is a természetes „technikákra” esküsznek. A bogarak ellen nem vegyszerekkel védekeznek, hanem manuálisan, vagy rábízzák a munkát a természetre. – Egy bioterületre odaszokik a bíbic, a fácán vagy éppen a túzok. A fiókák a fészkelés során a szüleiktől tanulják meg, hogy mit lehet megenni, a madarak így tökéletesen megoldják a rovartalanítási feladatot – jelentette ki a biogazda.
Vissza a jövőbe
A biokészítményekkel vissza tudnak térni az emberek a gyökerekhez, ahhoz a táplálkozási gyakorlathoz, ami régen természetes volt. Az ember újra megtalálhatja a gyógyszerét a táplálékban, hiszen a biokészítményekkel nem viszünk be méreganyagot a szervezetbe. – Korábban hagyományos, mesterségesen felfújt élelmiszereket fogyasztottam, amitől meghíztam és felfújódtam. Legyengítettem az immunrendszeremet, az anyagcserémet, nem tudott mit kezdeni a szervezetem a sok peszticiddel – emlékezett vissza az ökogazda, aki szerint megdöbbentő, hogy egy átlagos ember 22 kilogramm peszticidet fogyaszt el élete során, pedig van, amiből egy molekula is elég ahhoz, hogy a szervezet homeosztázisa felboruljon. Ma már az egész Hubai család átállt a bioélelmiszerek fogyasztására, mangalicahúst és szürkemarhát esznek, mint a magyarok ősei évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt. – Ma ugyanannyi a tömegem, mint régen, de egy számmal kisebb ruha is elég – mutatott rá a bioélelmiszerek áldásos hatására a biogazda.
Összhangban a környezettel
Akkor komplett egy biovállalkozás, ha a tulajdonos egy egységként kezeli a saját gazdaságát. Minden terület esetében meg kell találni, hogy mi mire alkalmas. Sziken búzát kell, ellenben kövér zsíros talajon kukoricát lehet gazdaságosan termelni. – Növényváltással, előveteményezéssel, zöldtrágyázással, tápanyagfeltárással, a talaj levegőgazdálkodásának és vízháztartásának megteremtésével lehet fokozni és javítani a termésátlagot, valamint a minőséget – közölte ifjabb Hubai Imre, aki fontosnak tartja, hogy gondosan meg kell válogatni a jószág takarmányát, és hogy azt, ami az állatból távozik, vissza kell juttatni a földbe. Mint mondja, nem lehet gyengíteni a talaj genetikai erényeit. – Mindez azért lényeges, hogy a fogyasztó elé gusztusos falatot tálalhassunk, olyan ételt, amibe érdemes beleharapni – hangsúlyozta.
Drágábban is olcsóbb
A biogazda az árral kapcsolatban annyit mondott, hogy az ár drágább is meg nem is. Kiemelte, hogy a biotermékek azért kerülnek többe, mert az ellenőrzésnek, a tanúsításnak, a termelésnek többletköltségei vannak. – Mi nem használunk termékfokozót, emiatt a termés nálunk csak fele annak, amit a hagyományos gazdálkodók el tudnak érni. Az is igaz viszont, hogy mi szélsőséges időjárási körülmények között többet tudunk termelni, mint aki hagyományosan gazdálkodik, mert esőben, szárazságban nem hatnak a „csodaszerek” – jegyezte meg. Az ár így másfél-kétszerese annak, amit a hagyományos termékeknél megszokhattunk. A termelő azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a biotermékekből, mivel nincsenek felfújva, kevesebb is elég, egy kisebb adag is biztosítani tudja a szükséges tápanyagmennyiséget. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ők nem károsítják a természetet, megtartják épségben az utókornak.
Dinamikusan fejlődő ágazat
Magyarországon ma körülbelül kétezer embernek van bejegyzett és ellenőrzött biogazdasága. A biogazdák csaknem 130 ezer hektáron termelik meg az idehaza előállított élelmiszer 2 százalékát, ám ennek csak negyedét vásárolják meg hazai fogyasztók, a többi termék elhagyja az országot. Az ágazat dinamikusan fejlődik, hírek keringenek arról, hogy egyes exportcégek komoly hasznot húznak a biotermékkel folytatott kereskedelemből. A gazdák azonban úgy gondolják, hogy először itthon kell elterjeszteni a bioélelmiszer fogyasztásának kultúráját, ami nem ígérkezik lehetetlen feladatnak. – Két éve még valószínűtlennek tűnt, hogy valaha lesz bioboltunk, ma pedig már azt tervezzük, hogy Karcagon nyitunk üzletet és éttermet, és várható, hogy a fővárosban is megvessük a lábunk – fogalmazott ifjabb Hubai Imre, aki szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a biogazdák összefognának, és együtt létrehoznának egy áruházláncot, ahol a beszállítástól a kereskedelmen át az árusításig minden az ő kezükben lenne. Mint mondja, megkeresték már őket hazai multinacionális cégek, áruházláncok, de véleményük szerint ezek a vállalkozások csak marketingfogásnak tekintik a biotermékeket.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
