Az államfő úgy érvelt: az érdekvédők és a munkáltatók csak tárgyalhatnak, véleményezhetnek, de vétójoguk nem lehet. A foglalkoztatás szabályaival érintett túlnyomó többség ugyanis nem tagja az érdekképviseleteknek. A legitimitás, a felhatalmazás hiánya alkotmánysértéshez vezet. A Sólyom László által kifogásolt két törvény az érdekegyeztetés regionális és országos színtereiről, résztvevőiről rendelkezve a munka törvénykönyvét módosította.
*
A módosított paragrafusok szerint a központi és a középszintű érdekegyeztető fórumokat egyetértési jog illeti meg bizonyos munkajogi és társadalombiztosítási törvények, rendeletek elfogadásakor. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői vétójogot kapnak például a minimálbér és az ennek alapján fizetendő tb-járulék összegének meghatározásakor, a csoportos létszámleépítés feltételeinek kimunkálásakor. Megszabhatták volna azt is, milyen képesítés szükséges egyes munkakörök betöltéséhez.
A köztársasági elnök alkotmánysértőnek találta az új paszszusokat. Álláspontja szerint a jogalkotásban való részvétel mint közhatalmi tevékenység csak az olyan személyeket, szervezeteket illeti meg, akiknek, amelyeknek erre felhatalmazást adott a megalkotandó szabályok által érintett túlnyomó többség. Sólyom László úgy véli, sem a szakszervezetek, sem a munkáltatók képviselői nem mondhatják ezt el magukról az adott taglétszám, illetve a mai delegálási gyakorlat mellett. A köztársasági elnök rámutatott: az érdekegyeztetésben részt vevők jelenleg csupán tanácskozhatnak, véleményezhetnek, érdekeket ütköztethetnek, de egyetértési, más néven vétójogot kaphatnak a kormánytól, illetve a kormánytöbbségtől. Az államfő kérelméről soron kívül dönt az Alkotmánybíróság.
origo.hu
Megszólalt az ügyvéd: mi vár a Palatinuson vízbe fulladt kislány édesanyjára?
