Történelmi mélypontot ért el a magyar lakosság megtakarításainak mutatója: a GfK piackutató intézet tegnap közzétett adatai szerint a tavasszal mért 75 százalékról 81 százalékra emelkedett azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeknek nincsenek megtakarításai. Ez az arány majdnem kétszer olyan rossz, mint a nyugat-európai átlag, s harmadával magasabb, mint az összeurópai szint. Különösen kiugrónak számít ez az adat ahhoz viszonyítva is, hogy Oroszországban a lakosság „csupán” 77 százaléka nem rendelkezik befektetéssel. Néhány évvel ezelőtt hazánkban sem volt ilyen rossz a helyzet: 2003 őszén még csak a megkérdezettek 55 százaléka állította, hogy nem ruházott be, ám ez az arány azóta évről évre emelkedett.
A felmérés arra is rávilágít, hogy a lakosság minden eddiginél kevesebb megtakarításra számít a következő egy évben. A magyarok jelenlegi pesszimizmusa messze túlszárnyalja mind a Közép-Európában, mind a Nyugat-Európában mért értékeket, de szinte megduplázódott a hazánkban tavasszal mért szinthez képest is. Ma a válaszadók kétharmada, 63 százaléka véli úgy, hogy kevesebbet lesz képes félretenni a jövedelméből, mint az idén. Figyelemre méltó, hogy tavasszal még csupán a megkérdezettek 38 százaléka volt borúlátó, s a többség változatlan vagy javuló pozícióra számított.
Kozák Ákos, a GfK igazgatója a felmérés adataiból tegnap arra következtetett, hogy várhatóan a következő években sem változnak a magyar pénzügyi kultúra főbb jellemzői, így továbbra is a rövid távú betéteket választja a lakosság a részvényekkel, kötvényekkel, illetve biztosításokkal szemben. A leggyakoribb befektetési formák közül évek óta a rövid lejáratú bankbetét vezet Magyarországon: 2006 őszén a lakosság 13 százaléka választotta ezt a befektetési módot. Csehországban ez az arány eléri a 32, Oroszországban a 19, Ausztriában a 49, Németországban pedig a 45 százalékot.
A magyar lakosság eladósodására tegnap a világ legnagyobb hitelminősítő intézete, a Moody’s is figyelmeztetett. A jelentés szerint a megszorítások miatt a magyar gazdaság növekedése lelassul, az infláció felgyorsul, a munkanélküliség pedig emelkedik. A Moody’s kutatói úgy vélik, a magyar bankrendszer bővülése is lassulni fog a következő két évben, miután a nemrégiben bejelentett megszorítócsomag révén a banki hitelek iránti igény visszaesik. A hitelminősítő egyre aggasztóbbnak tartja a lakosság devizában történő eladósodását is, ami jelentős kockázatnak teszi ki a magyar bankrendszert. A háztartások által vállalt terhekkel kapcsolatban a jelentés arra is rámutat, hogy számos lakossági hitelfelvevő, sőt a közepes, a kis- és a mikrovállalkozások sem vesznek tudomást teljes mértékben az általuk vállalt árfolyamkockázatok mértékéről, így nincsenek is megfelelően védve ezektől a kockázatoktól. A kutatók szerint mindez emelheti a törleszteni képtelen adósok arányát, ha a forint továbbra is hajlamos marad a jelentős gyengülésre.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi adatai értelmében a lakosság eladósodása folyamatosan nő. Szeptember végén a háztartásoknak már 6029 milliárd forintnyi hitelük volt, azaz kilenc hónap alatt majdnem ezermilliárd forinttal nőtt a lakosság által felvett hitelek állománya. A forint erőteljes ingadozása ellenére folytatódott a devizában felvett kölcsönök térnyerése. A teljes lakossági hitelállomány negyven százaléka devizaalapú hitel. A forinthitelezés visszaszorulását jól érzékelteti, hogy a devizaalapú hitelek aránya két évvel ezelőtt még csak hatszázalékos, egy éve pedig húszszázalékos volt a teljes lakossági hitelállományon belül.
Mindeközben a lakosság megtakarításai csökkentek. A júniusban mért 5242 milliárd forintról a megtakarítások állománya szeptember végére 4903 milliárd forintra csökkent, azaz a lakosságnak immár több hitele van, mint megtakarítása.
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
