Robert Gates (képünkön), aki pályafutását épp négy évtizeddel ezelőtt kezdte a CIA-ben, 1991–1993 között volt az ügynökség igazgatója, mindmáig az egyedüli, aki a szervezeti hierarchia minden lépcsőfokát megjárta. Az 1979-es iráni túszdráma egyik főtárgyalója kiemelt sikereként még az afganisztáni szovjet inváziót követő válaszstratégiára, valamint az első öbölháborúban játszott szerepére hivatkozhat. A megbízható karrierdiplomatának tartott Gates kritikusai a szenátusi meghallgatáson két kényes ügyet említettek hivatali múltjából. Az egyik a Reagan-éra nagy botránya, az Irán-gate, amelyben a közép-keleti nagyhatalomnak történt fegyvereladásokból származó összeget Washington nicaraguai antikommunista gerillákhoz juttatta el. Az ügyletről operatív igazgatóként Gatesnek tudnia kellett, ahogy arról is, milyen hírszerzési információkat szolgáltatott ki a CIA Iraknak az iraki–iráni háború idején.
A szakértők úgy vélik, a Baker–Hamilton-bizottság volt tagjának irányításával az Egyesült Államok külpolitikájában realista fordulat következhet be a Rumsfeld-féle konfliktuskereső arculathoz képest. Első nyilatkozatai is arra utalnak, hogy hat elnököt megélt tapasztalatával is következetesen képviseli majd a bizottsági jelentésben megfogalmazott irányelveket, amire George Bush elnöknek a jelenlegi helyzetben égető szüksége lehet. A kijelölt védelmi miniszter emellett egyöntetű elismertségnek örvend mind a republikánusok, mind a demokraták között, a szenátus ezért valószínűleg minden további aggály nélkül jóváhagyja majd kinevezését.
origo.hu
Csak kevesen válaszolják meg mind a 7 találós kérdést helyesen – Önnek sikerül?
