Felerősödtek a Prohászkát ért támadások, sokan és sok helyen durván opponálták a rendezvényeinket. Ez is jelzi az egyházmegyénk által kezdeményezett emlékév jelentőségét – említette meg szentbeszédében Spányi Antal, akinek híres elődjét 1905 decemberében nevezték ki fehérvári püspökké.
Arra is kitért: „Fényképe méltatlan és igaztalan felirattal van kiállítva a budapesti holokauszt múzeumban, és ez a tény mindannyiunknak fáj, ezt nem tudjuk elfogadni, és ennek megváltoztatásáért mindnyájunknak tenni kell.” (A budapesti állandó holokauszt-emlékkiállításon a Hitler meglehetős közelségében elhelyezett Prohászka-fotó alatt ez szerepel: „A konzervatív antiszemita ideológia egyik vezéralakja.”)
Spányi Antal szerint az 1927-ben elhunyt püspökkel mélyen igazságtalanok azok, akik az életmű egészéből és a szövegkörnyezetükből mondatokat ragadnak ki, a kort és annak stílusjegyeit is figyelmen kívül hagyva. Spányi püspök úgy vélte, Prohászka olyan igaz és egyszerűségre törekvő ember volt, akit Isten szeretete sürgetett a tanításra, prédikálásra, országjárásra, könyvek és cikkek megírására. Külön is kiemelte, hogy a néhai püspök a társadalom jobbítása mellett is elkötelezte magát.
Az emlékévet lezáró konferencián Gergely Jenő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője, történészprofesszor megállapította: több mint tíz éve, amikor újjáéledhetett a Prohászka-kutatás, főleg a lelkesedést lehetett tapasztalni, mostanra viszont összeállt egy színvonalas szakembergárda, melynek felmutatott eredményei magukért beszélnek, és azok a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség elé vihetők. „Hogy mi vezetett a holokauszthoz, azt a maga társadalomtörténeti összetettségében kell vizsgálni” – utalt Gergely Jenő arra a vádra, miszerint Prohászka – egyébként nem faji, hanem morális és szociális tartalmú – antijudaista kitételei szerepet játszottak volna a holokauszt előkészítésében.
„Az emlékév során egymásra találtak a püspökök és a hívek. A konferenciák, az újratemetés évfordulóján lezajlott fáklyás felvonulás, az iskolai pályázatok szokatlanul nagy tömegeket mozgattak meg” – jelentette ki lapunknak Mózessy Gergely, a püspöki levéltár igazgatója. Érdeklődésünkre elmondta, Prohászka boldoggá avatása érdekében hivatalos lépések még nem történtek. A fehérvári egyházmegye azonban a három legkiemelkedőbb hitvallójának egyikeként tartja számon a néhai püspököt.
Tervezik, hogy alapos életrajzának megalkotásával, értekező műveinek nyugati nyelvre fordításával egy időben megindítják a boldoggá avatási eljárást.

Házasság első látásra – fogorvosi székben ülve lángolt fel a szerelem?