Tömegeket mozgatott meg a Prohászka-emlékév

Magyarország apostola és tanítója volt – állapította meg Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök sokat támadott elődjéről, a holokauszt múzeumban március óta antiszemita vezéralakként megbélyegzett Prohászka Ottokárról. A híres főpap nevét viselő fehérvári templomban szentmisével és tudományos konferenciával zárták le a Prohászka-évet.

Joó István
2006. 12. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Felerősödtek a Prohászkát ért támadások, sokan és sok helyen durván opponálták a rendezvényeinket. Ez is jelzi az egyházmegyénk által kezdeményezett emlékév jelentőségét – említette meg szentbeszédében Spányi Antal, akinek híres elődjét 1905 decemberében nevezték ki fehérvári püspökké.
Arra is kitért: „Fényképe méltatlan és igaztalan felirattal van kiállítva a budapesti holokauszt múzeumban, és ez a tény mindannyiunknak fáj, ezt nem tudjuk elfogadni, és ennek megváltoztatásáért mindnyájunknak tenni kell.” (A budapesti állandó holokauszt-emlékkiállításon a Hitler meglehetős közelségében elhelyezett Prohászka-fotó alatt ez szerepel: „A konzervatív antiszemita ideológia egyik vezéralakja.”)
Spányi Antal szerint az 1927-ben elhunyt püspökkel mélyen igazságtalanok azok, akik az életmű egészéből és a szövegkörnyezetükből mondatokat ragadnak ki, a kort és annak stílusjegyeit is figyelmen kívül hagyva. Spányi püspök úgy vélte, Prohászka olyan igaz és egyszerűségre törekvő ember volt, akit Isten szeretete sürgetett a tanításra, prédikálásra, országjárásra, könyvek és cikkek megírására. Külön is kiemelte, hogy a néhai püspök a társadalom jobbítása mellett is elkötelezte magát.
Az emlékévet lezáró konferencián Gergely Jenő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője, történészprofesszor megállapította: több mint tíz éve, amikor újjáéledhetett a Prohászka-kutatás, főleg a lelkesedést lehetett tapasztalni, mostanra viszont összeállt egy színvonalas szakembergárda, melynek felmutatott eredményei magukért beszélnek, és azok a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönség elé vihetők. „Hogy mi vezetett a holokauszthoz, azt a maga társadalomtörténeti összetettségében kell vizsgálni” – utalt Gergely Jenő arra a vádra, miszerint Prohászka – egyébként nem faji, hanem morális és szociális tartalmú – antijudaista kitételei szerepet játszottak volna a holokauszt előkészítésében.
„Az emlékév során egymásra találtak a püspökök és a hívek. A konferenciák, az újratemetés évfordulóján lezajlott fáklyás felvonulás, az iskolai pályázatok szokatlanul nagy tömegeket mozgattak meg” – jelentette ki lapunknak Mózessy Gergely, a püspöki levéltár igazgatója. Érdeklődésünkre elmondta, Prohászka boldoggá avatása érdekében hivatalos lépések még nem történtek. A fehérvári egyházmegye azonban a három legkiemelkedőbb hitvallójának egyikeként tartja számon a néhai püspököt.
Tervezik, hogy alapos életrajzának megalkotásával, értekező műveinek nyugati nyelvre fordításával egy időben megindítják a boldoggá avatási eljárást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.