Novemberben a megszorítások nyomán 6,4 százalékra emelkedett az éves infláció. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett jelentése szerint a pénzromlás ütemének felgyorsulása mögött az átlagosnál nagyobb mértékben növekvő élelmiszer- és háztartásienergia-árak állnak. Az áfaemelés miatt az élelmiszerek 12,6 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt. A termékcsoporton belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek például 31,7 százalékkal, a cukor 25,7 százalékkal, a kenyér 14,5 százalékkal, míg a tej 13,2 százalékkal drágult. A háztartásienergia-áraknál szintén jelentős emelkedést regisztrált a KSH: az energiaárak átlagosan 17,2 százalékkal nőttek, ezen belül a gáz 30,1 százalékkal drágult. A többi rezsiköltségre szintén többet kell fizetnünk: a szemétszállítás 10,3 százalékkal, a csatornadíj 9,8 százalékkal, a vízdíj pedig 7,8 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban.
Figyelemre méltó, hogy a nyugdíjasok pénzromlása a múlt hónapban is lényegesen magasabb volt az átlagos infláció mértékénél. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított infláció novemberben 8,3 százalékos volt, ami nagymértékű áremelkedést jelent az év elején mért 3,5 százalékos pénzromlási ütemhez képest.
Elemzők a januártól életbe lépő újabb megszorítások miatt az infláció további gyorsulására számítanak, az év elejétől ugyanis szinte minden hatósági áras termék és szolgáltatás ára emelkedik. A konszenzus szerint a januári 7,5-7,6 százalék után várhatóan márciusban éri el az infláció a csúcspontját, ekkor 8-9 százalékos pénzromlási ütem várható. Az előrejelzések értelmében április és június között 8,5-8,8 százalék lesz az infláció, amely az év végére 5,4 százalékig mérséklődik. A jövő évi átlagos pénzromlás az elemzők szerint 7,3-7,4 százalékos lehet, ez pedig lényegesen meghaladja a kormány által a konvergenciaprogramban rögzített 6,2 százalékos mértéket.
origo.hu
Brutális késelés történt az éjszaka: megrugdosták és megszurkálták áldozatukat, majd kereket oldottak
