Veszélyes életjáradék

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint az ingatlanpiac nagy szereplőinek noszogatására végre megjelenés előtt áll az a törvénytervezet, amely az életjáradék-szerződések piacát szabályozná – tudtuk meg. Ma ugyanis bármilyen cég vagy pénzügyi szervezet köthet életjáradék-szerződést, ráadásul annyit, amennyit éppen akar. Az sem tisztázott még teljesen, hogy a lakásért életjáradék típusú pénzügyi szolgáltatás ingatlanpiaci vagy biztosítási termék. Információink szerint alig egy-kétezer lehet az eddig megkötött életjáradék-szerződések száma, új még a szolgáltatás, de jellegéből adódóan hatalmas növekedésre számítanak a piaci szereplők.

Az ingatlanpiac úgynevezett életjáradék termékének lényege, hogy a 65. életévét betöltött, többnyire egyedülálló nyugdíjas havi állandó juttatásért eladja lakását úgy, hogy haláláig még használhatja azt. A havi életjáradék mellett egyösszegű előleget is kap a szerződő nyugdíjas, ami a lakóingatlan forgalmi (és nem piaci!) értékének 10-20 százaléka lehet. Ilyen szolgáltatással néhány önkormányzat is foglalkozik a három nagy szereplő, az OTP Életjáradék, az Örökjáradék (Hild) és az FHB Életjáradék Zrt. mellett. De a szabályozottság, az életjáradék-szerződésekre vonatkozó törvény hiánya igencsak kedvez a pénzügyi kalandoroknak, és ettől tart Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki 2006 tavasza óta szinte kéthavonta megkongatja a harangokat.
Az állampolgári jogok biztosának aggályai arra vonatkoznak, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy életjáradéki vagy biztosítási szerződésnek minősülnek az ilyen megállapodások. Lenkovics elmondta, szerencse, hogy a nagy szereplők fogékonynak bizonyultak a biztosi ajánlásokra, amihez feltehetőleg hozzájárult az is, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete – az állampolgári jogok biztosától függetlenül – szintén kifogásokat fogalmazott meg, igaz, utóbbi inkább a tőkebiztonság garanciájának szavatolását hiányolja a jelenlegi szabályozásból.
A nagy pénzpiaci szereplők az életjáradék-szerződések egyik lehetséges változataként már azt is kínálják, hogy az egyösszegű kifizetést úgynevezett ápolásbiztosításként kezelik, tehát azoknak, akik ezt a formáját választják a szolgáltatásnak, nem kell attól tartaniuk, hogy betegség esetén kiszolgáltatottá válnak. Ezzel a típusú konstrukcióval szinte teljesen kizárható, hogy egy betegségben szenvedő egyedülálló nyugdíjas, akár sérült ítélőképessége miatt, olyan álápolók áldozatává váljon, akiknek csupán a havi életjáradékra van szükségük. Az ápolásbiztosítással szakellátást kaphatnak, amelynek biztosítási összegét a készpénzben fel nem vett előleg jelentheti.
Az állampolgári jogok biztosa ugyanakkor még mindig kockázatosnak tartja, hogy nem szavatolja törvény a szerződő nyugdíjasok teljes biztonságát. Ugyanis még nincs szabályozva, hogy milyen tőkebiztonsági garanciákkal kell rendelkeznie annak a cégnek, amely életjáradék-szerződéseket kínál. Mert bármikor piacra léphet olyan szervezet vagy cég, amely ugyan az ilyen típusú szolgáltatás beindításához rendelkezik a szükséges egy-két milliós törzstőkével, de 10-15 éves távlatban ez nem elég garancia ahhoz, hogy az újabb és újabb életjáradék-szerződések havi kifizetéseit lefedje. Hosszú átfutás kell, átlagosan több mint tíz esztendő addig, amíg a lakóingatlan kiürül (profánul fogalmazva: meghal a szerződő fél), s az ingatlan ténylegesen is értékesíthető lehet a piacon. Egyelőre az a szerencse, hogy mind az OTP Életjáradék, mind az Örökjáradék, mind az FHB Életjáradék mögött olyan tulajdonos áll, aki megfelelő tőkebiztonságot jelent – bizakodik Lenkovics.
Ezek a cégek mind beépítették szerződéseikbe, hogy csőd esetén – amiről persze egyelőre szó sincs – az ingatlan visszakerül a volt tulajdonos birtokába. A legújabb piaci szereplő, az FHB Életjáradék Zrt. a szabályozatlanság okozta bizalmatlanságra (is!) építve sajátos ajánlattal jelent meg a piacon: elindította az időskori jelzálogjáradék nevű konstrukciót is, amely Magyarországon egy teljesen új pénzügyi innováció, s ami nem is életjáradék, de hasonlít hozzá.
Hodorics András, az FHB Életjáradék Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a jelzálogjáradéknak azért lehet társadalmi jelentősége, mert az idős szerződő fél úgy juthat pénzhez, hogy nem kell lemondania az ingatlan tulajdonjogáról. Ráadásul a jelzálogjáradék konstrukciót kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt szervezetek, hitelintézetek nyújthatják.
Az életjáradék-szerződések viszont csak akkor válhatnak minden szempontból biztonságosakká – vélte kérdésünkre Hild Imre, az OTP Életjáradék Zrt. vezetője –, ha garantáltak a személyi, tárgyi és tőkefeltételek, ha szabályozottá válik a tulajdonosi kör, és megkövetelik a profiltisztaságot. Az a biztonságos, ha egy cégen belül nem keverednek a kockázati elemek, azaz elvetendő, ha egy bútorkereskedéssel foglalkozó cég kiegészítő tevékenységként – mondjuk – életjáradék-szerződésekkel is foglalkozik.