Karácsony előtti csütörtökön négy termetes cigány férfi vette körül a kiskunhalasi televízió gépkocsiját. A tévések felvételeket készítettek egy pirtói tanyán illegálisan elhelyezett hulladékhalomról, de pórul jártak.
A tanya „védelmezői” nekitámadtak az újságírók gépkocsijának, betörték az oldalsó ablakot, és elzavarták az érdeklődő sajtó képviselőit. A rendőrség „a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja” miatt indított eljárást az egyik támadó ellen. A sajtó érdeklődése az utóbbi időkben azért nőtt meg a törvénytelen szemétkereskedelem iránt, mert ezerszámra találtak az Alföldön hatalmas hulladékbálákat, amelyeket törvényellenesen, bejelentés nélkül szállítottak be az országba Ausztriából, illetve Németországból.
Mérgek Óbudán is
Nemcsak vidéken leltek rá azonban illegális szeméthegyekre a hatóságok, hanem a fővárosban is, lakossági bejelentés alapján 17 tonna veszélyes hulladékot találtak az óbudai Pósa utcában egy építési területen.
Mint ismert, december elején Kiskunmajsán találtak egy volt szovjet laktanyában 144 bála Németországból származó vegyes háztartási hulladékot, azóta több Bács-Kiskun megyei településen is felfedeztek hasonló tárolókat. A kiskunmajsai ügyben múlt csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság Halász István kunbajai polgármestert. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folyó ügyben Halász István mellett további három őrizetbe vett ember előzetes letartóztatását is elrendelte a bíróság. A letartóztatottak között van a polgármester felesége is, aki a nyomozás adatai szerint, az illegálisan behozott hulladék „megrendelője”, a kunbajai Szinkron 99 Kft. teljes jogú képviselője. A kunbajai polgármestert nem először tartóztatják le illegális tevékenység miatt, üzemanyagokkal elkövetett vámbűncselekményekért már ült börtönben, ennek ellenére újra megválasztották a település vezetőjének.
A mostani hulladékszállítmányok mozgatói mögött ugyan egyelőre nem sikerült felismerni szervezett bűnözői kapcsolatot, a rendőrség nem zárja ki annak lehetőségét, hogy széles körű összeköttetés van a külföldi fuvarozók és a magyar illegális telephelyek bérlői között. A rendőrség gyanúját az is alátámaszthatta, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) már évek óta figyelemmel kíséri az ökobűnözők szervezeti kapcsolatait Magyarországon. Erre utal az NBH évkönyvének két évvel ezelőtti elemzése, amely szerint évente negyvenmilliárd forinttal károsítják meg a magyar államot ezek a szervezetek. Az évkönyv megállapításai alapján a tekintélyes biztonságpolitikai magazinnak számító Jane’s Intelligence Review is cikket írt a magyar szervezett bűnözői csoportokról. Ebben többek között arról írnak, hogy a magyar bűnszervezetek – miután az orosz–ukrán kapcsolatok alapján igyekeztek rátenni a kezüket az olaj- és gáziparra – óriási károkat okoznak a környezetben is, hiszen aktív szerepet vállalnak az illegális hulladékelhelyezésben. A törvénytelen szemétüzlet azért is virágzik Magyarországon, mert a magyar állam az elmúlt években fokozatosan gyengítette a környezetvédelmi hatóságokat. A hulladékmaffia legális vállalatai több esetben nyernek el tendereket, és megsemmisítés helyett egyszerűen kiöntik egy elhagyatott területen a hulladékot – közölte a Jane’s.
Állami pénzek bűnözőknek
Az NBH megemlít néhány konkrét esetet is a közelmúltból. A nemzetbiztonság szerint az ökobűnözők egyes társaságai vaskos állami megbízásokat szerezhettek az elmúlt években, és pályáznak az európai uniós forrásokra is – lejáratva a magyar gazdaságot. A Nemzeti Nyomozó Irodánál már külön egység foglalkozik az ökomaffiával, amely eddig is számos illegális szemétüzletet tárt fel. Egy bűnözői csoport például tavaly bukott le, miközben többtonnányi festékalapanyagot és más veszélyes hulladékot vett át egy dél-magyarországi cég telepének tulajdonosaitól, azt hirdetve magáról, hogy ezeket az anyagokat „gyorsan és olcsón ártalmatlanítja”. A társaságnak azonban sem a kezelésre, sem a szállításra nem volt alkalmas eszköze. Az átvett hulladékot az ökobűnözők elhagyott telephelyeken, engedély és a területek tulajdonosainak tudta nélkül lerakták, és sorsukra hagyták. Az NBH megemlít egy hazai hulladékártalmatlanító szövetkezetet is, amely állami és önkormányzati megbízások elnyerése révén több mint kétmilliárd forint éves forgalmat bonyolít le. Részben a cég érdekeltségébe tartozik több város lakossági hulladékának gyűjtése és lerakása. A cég több hulladékégető, kommunális szennyvíz- és szeméttelep kezelésében érdekelt. A társasággal kapcsolatban azonban a nyomozók szerint felmerült, hogy a vállalat egyik telephelyén, víztározó közelében extraprofitért – engedély nélkül – kevernek össze hulladékokat.
A maffia és a gumiüzlet
A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ egyik elemzésében azt is jelezte, hogy a hazai bűnözői csoportok üzleti lehetőséget látnak a gumihulladék kezelésében. Magyarországon ugyanis évente 30-32 ezer tonna használt gumiabroncsot dolgoznak fel, és 35-40 ezer tonna újat hoznak forgalomba, mégis 60-80 ezer tonna használt abroncs hever nagyrészt illegális lerakatokban. Az utóbbi évben „vállalkozók” legalább tízezer tonnányi gumiabroncsot hoztak be az EU-ból Magyarországra, hogy illegálisan továbbadják vagy kezeljék.
Újrahasznosítás papíron
A magyar „vállalkozók” két-három eurót kapnak a használt gumi darabjáért, amelyet itthon átválogatnak, a még használható abroncsokat számla nélkül értékesítik, vagy papíron az egyik szomszédos országba szállítják újrahasznosítás céljából, majd igénylik a kilogrammonként járó újrahasznosítási díjat. A válogatás után eladhatatlan abroncsot – a környezetvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyva – felgyújtják.
Egy eset, kétmilliárdos csalás
2005 márciusában például Soroksáron több ezer gumiabroncsot égettek el a hulladékkezelőknek nevezett bűnszervezetek tevékenységének eredményeként egy illegális szemétlerakóban. Több mint kétmilliárd forintos csalást követett el az a társaság, amely egy hulladékhasznosító szervezettől vett fel pénzt nagy mennyiségű gumiabroncs ártalmatlanításáért, de ezt a tevékenységét hamis szerződésekkel igazolta.
Az ügy miatt a BRFK iratlefoglalást is tartott a környezetvédelmi tárcánál. A bűnelkövetők információink szerint úgy kötöttek fiktív szerződéseket gumiabroncs-hulladék külföldre szállításáról, és ottani ártalmatlanításáról két kft.-vel, hogy valójában a vállaltnál lényegesen kisebb mennyiségben vittek ki abroncsokat az országból.
Az állítólagos szállítások nagy részéről az átvevő semmit nem tudott. Értesüléseink szerint a csalással gyanúsított társaság tavaly szintén egy osztrák és egy német hulladékhasznosító céggel állt kapcsolatban. A történteket még súlyosabbá teszi, hogy a hasznosítást vállaló társaság a gyanú szerint a nem létező szerződésekre hivatkozva kért és kapott szállítási engedélyt a Környezetvédelmi Főfelügyelőségtől.
Az bizonyosnak tűnik, hogy a vizsgált ügynek felelősei vannak a Környezetvédelmi Főfelügyelőségen is, hiszen a hatóságnál kötelesek ellenőrizni a szerződéseket. A nyomozók elemzése szerint éves szinten 1,5 milliárd forint profitot termel a bűnözőknek csak a gumiabroncs-hulladék.
origo.hu
Vitályos Eszter: Péter, hát van neked bőr a képeden, hogy te még a nők elleni erőszakról prédikálsz?
