Zavaros rendelet

A januártól élő energiaár-támogatási rendelet értelmében a közös képviselőknek kellene elszámolniuk a támogatással ott, ahol a társasház egy közös gáz- vagy távhőszámlát kap. Ám a közös képviselőknek végrehajthatatlan feladatot kellene megoldaniuk.

Erdősi Csaba
2006. 12. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Borítékolható a botrány – ezt válaszolta egy neve elhallgatását kérő közös képviselő arra a kérdésünkre, mire számít az energiaár-támogatási rendelet végrehajtása kapcsán. A problémát a rendelet végrehajthatatlan elemei okozzák.
Példaképpen vegyünk egy olyan társasházat, amelyikben a fűtést központi gázkazán szolgáltatja. Itt a havi gázszámla a társasház címére érkezik, s költségét a lakók között a szerint osztja el a közös képviselő, hogy kinek mekkora a lakása. Mindenki egységes, légköbméterre kiszámolt árat fizet, két egyforma méretű lakás fűtésszámlája így azonos, függetlenül attól, melyikben mennyire vannak nyitva a radiátorcsapok, azaz mennyire van meleg. A költségeit csak az tudja a tényleges fogyasztásához igazítani, aki hőmennyiségmérőt szereltet fel a radiátoraira. Az elmúlt években számtalan fogyasztó élt ezzel a lehetőséggel. A hőmennyiségmérőket jellemzően évente egyszer olvassák le. Aki a számok alapján túlfizetett, a házkezelőtől utólag visszakapja a pénzét, aki meg többet fogyasztott a befizetésénél, értelemszerűen kiegyenlíti a különbözetet. Ez a rendszer a ház falain belül működik, a pénz az egyik lakásból vándorol a másikba, vagyis a túlfizetők utólagos visszatérítését az alulfizetők utólagos befizetéseiből állja a társasház. Megteheti, hiszen ma még mindenki ugyanannyit fizet a földgázért, így a tartozások és a túlfizetések egyenlege nulla. Jövőre azonban a szociális támogatási rendszer elindulásával felborul ez a társasházon belüli egyensúly, hiszen differenciálódik az árszerkezet. Egy társasházon belül is lesz olyan fogyasztó, aki száz forintot fizet a gázért, mert nem kap támogatást, s lesz olyan, aki meg hatvanat, mert támogatást kap. Tételezzük fel, hogy a példaként vett házban van két egyforma méretű, az utólagos elszámolásra alkalmas hőmennyiségmérővel felszerelt lakás. Az egyikben élő fogyasztó kap majd januártól gázártámogatást, a másikban élő nem. A támogatott fogyasztóról a felhasznált hőmennyiség ellenőrzésekor kiderül, hogy tíz köbméterrel több gáz esett rá a közös fogyasztásból annál, mint amenynyit befizetett, a nem támogatottra ezzel szemben tíz köbméterrel kevesebb. A támogatott. túlfogyasztó család hatszáz forintot befizet, s ezzel a maga részéről rendezi a számlát. Ám ebből a befizetésből a közös képviselő már nem tudja kiegyenlíteni a társasháznak a túlfizető fogyasztónál fennálló tartozását, hiszen nem kap gázártámogatást, így ezer forintot kellene átutalni.
Honnan veszi a közös képviselő a hiányzó négyszáz forintot? Erre senki sem tudja a választ.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.