A kommunista vezetésű Vietnam ma hivatalosan is belép
a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). A Kína nyomdokain járó, a kapitalizmust a tervgazdaság keretei közé szorítva meghonosítani szándékozó kormányzat a tagsággal kötelezettségeket is vállalt: 84 millió fős piacának részleges megnyitását, a GDP 40 százalékát kitevő állami szektor privatizálásának kibővítését és a virágzó korrupció csökkentését. A dél-ázsiai állam 1994-ben szabadult a vietnami háború után bevezetett amerikai embargó alól, és gyakorlatilag a WTO megalakulása óta várakozik a tagságra, amit végül tavaly novemberben szavaztak meg a tagállamok.
A vietnami vezetés részlegesen konvertibilissá tette a vietnami dongot. A WTO-tagság alapvető fontosságú az évente 6-8 százalékkal növekvő gazdaság számára, amelynek motorját az exportnövekedés jelenti, munkahelyeket teremtve és bővítve a belső fogyasztást. Vietnam legfontosabb vonzereje a szorgalmas és olcsó munkaerő. A tavaly beáramló külföldi tőke értéke meghaladta a tízmilliárd dollárt, miközben a központilag irányított kapitalizmusban az állami vállalatok száma egynegyedére csökkent. Vietnam mindezek ellenére tovább halad a tervgazdaság útján, bár a Financial Times szerint a hanoi kommunista vezetőknek még sokat kell tanulniuk ahhoz, hogy elfelejtsék a lenini gazdasági ideológiát.

Ismét együtt Kulcsár Edina és Csuti – nagy nap volt a mai