Bár az energiaügyeket Oroszország 1999 óta kezeli politikai kérdésként, Putyin elnök 2005-ben jelentette ki hangsúlyosan a nyilvánosság előtt, hogy az orosz energiahordozó-kitermelést és az exportot a külpolitika eszközévé kívánja tenni. Ennek értelmében Oroszország 2005 decembere óta az energiahordozók kérdését több ízben látványosan politikai célokra alkalmazta. Moszkva a Budapest Analyses szerint először az Ukrajnában akarata ellenére megválasztott Juscsenko-kormányt, 2006-ban a vele nemzeti érdekeiért vitába szálló Grúziát, most pedig az egyre kevésbé engedékeny belorusz kormányt próbálta megregulázni. A Gazprom agresszivitásáról sokat elárulnak a Szahalin II lelőhelyen történtek. Szintén szokatlan események zajlottak Litvánia legnagyobb kőolaj-finomítójával kapcsolatban. A keletről érkező energiaellátás megbízhatatlanságára a legújabb példa az orosz–belorusz kőolajvita, amely utólag igazolta Orbán Viktor nyilatkozatát.
A magyarországi ellenzéket és a civil társadalmat az elemzés szerint Moszkva fokozódó agresszivitása joggal aggasztja. Sem a magyar társadalomnak, sem a politikai ellenzéknek nem érdeke, hogy érzelmi alapon forduljon szembe Moszkvával. Amennyiben azonban a Fidesz és a többi ellenzéki vagy alternatív társadalmi erő politikai kommunikációját arra irányítja, hogy el kell kezdeni alternatív lehetőség kiépítését is, abban az esetben érdemi elmozdulást érhet el legalább a magyarországi politikai és civil szervezetek közötti társadalmi párbeszédben.
A Gyurcsány-kormány alternatívaellenessége egyértelműen tetten érhető volt, amikor a külügyi bizottság előtt Kóka János világosan megfogalmazta: az európai és amerikai elemzőkkel szemben Magyarország előnyben részesíti a Törökországon keresztül kizárólag orosz gáz szállítását lehetővé tevő Kék Áramlat magyarországi kiépítését – a szintén Törökországon keresztül, s esetlegesen orosz, közép-ázsiai és közel-keleti (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Irán, Irak) gáz szállítására is képes Nabucco-gázvezeték helyett. Ezáltal Magyarország szuverenitása erősödik, ugyanis az alternatíva következtében megszűnik annak lehetősége, hogy Moszkva esetleg a gázárak manipulálásával vagy a gázcsapok elzárásával büntessen egy számára nem szimpatikus magyar kormányt, esetleg így reagáljon egy-egy kormánylépésre. Figyelemre méltó tény, hogy például az Oroszországtól távolabb fekvő Franciaország olcsóbban szerzi be az orosz gázt pusztán azért, mert az algériai és norvégiai gáz beszerzésének a lehetősége piaci versenyt teremt. A Barátság kőolajvezeték elzárása hívta fel a figyelmet arra, hogy az Adria-vezeték nyújtotta alternatíva milyen mozgásteret hagyott Magyarországnak. A földgáz vonatkozásában ilyen nem létezik.
A magyar kormány felelőtlensége akkor is fennáll, ha a Nabucco egyelőre még nem tudott EU-s projekté válni. Ennek hátterében elsősorban az a német szándék áll, amely szerint alternatíva megteremtése helyett Berlin arra törekszik, hogy Németország legyen az orosz gázmonopólium legfőbb európai elosztója. E törekvésnek része, hogy a magyarországi gázelosztó rendszert megszerző német cég egy oroszországi lelőhelyért cserébe át akarja játszani annak egy jelentős részét a Gazpromnak.
Mint az elemzés megállapítja, elérkezett az ideje annak, hogy mind a politika, mind a civil szervezetek társadalmi párbeszédet kezdjenek az alternatív energiapolitikáról. Köztudott, hogy például Svédország rövid időn belül át akar térni az alternatív energiahordozók használatára, vagyis teljes mértékben megteremti függetlenségét. Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy egy-két évtizeden belül azok lesznek helyzeti előnyben, amelyek idejében elkezdték az áttérést az alternatív energiahordozókra.
Amennyiben az energiavita során a politikai ellenzék vagy bármelyik társadalmi erő érzelmi alapú, antikommunista hátterű oroszellenséget vet be, úgy felelőtlenül jár el a magyar érdekek szempontjából is. Amennyiben azonban akár a Fidesz, akár a többi politikai és civil szervezet alternatív beszerzési vonalak és alternatív energiahordozók feltárása céljából vizsgálja a kérdést, úgy törekvései hozzájárulhatnak egy antidemokratikus vonásokat felmutató Oroszországtól való függőség enyhítéséhez, ami Magyarország érdeke – összegez a Budapest Analyses.
origo.hu
Orbánt és Szijjártót emlegetik a lövészárkokban?
