Aggodalmak az etnobiznisz miatt

Több nemzetiség esetében óhatatlanul torz eredményhez fog vezetni a területi és országos kisebbségi önkormányzati választás. Ennek oka, hogy ősszel – következmény nélkül – sok álkisebbségi került be a helyi kisebbségi önkormányzatokba. Márpedig minden képviselő elektornak számít március 4-én.

Tavaly október 1-jén csak a helyi kisebbségi önkormányzatokat választották meg hazánkban, a 13 honi nemzeti és etnikai kisebbség kulturális autonómiájának felsőbb szintjei – a megyei és az országos önkormányzatok – március első vasárnapján jönnek létre. Ezek megválasztására nem az összes regisztrált kisebbségi jogosult, hanem csak az elektorok, vagyis a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjai. A területi és országos kisebbségi önkormányzatok személyi összetételét, vezetését néhol erősen befolyásolni fogja az etnobiznisz. Napokkal ezelőtt maga Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman is megállapította: októberben rengeteg visszaélés történt – álkisebbségiek tömegesen kerültek be a rendszerbe –, ami csorbítja a kisebbségi emberek „kollektív önazonossági jogát”. Ennek alapoka az, hogy az érintett kisebbségek, illetve megbízottaik nem vehettek részt a kisebbségi választójogi jegyzék öszszeállításában, ellenőrzésében. Az „eredmény”: 119 településen tartottak olyan kisebbségi választást, ahol a lakosság „nyomokban sem tartalmazza” az adott nemzeti vagy etnikai kisebbséget.
Lapunk úgy tudja, a legtöbb álkisebbségi önkormányzat a románoknál és az ukránoknál alakulhatott meg. Szendrőládon csupa romából áll a román önkormányzat; vezetőjük, Szávuj József a korábbi ciklusban cigány önkormányzati képviselő volt. Eva Iova, a békési román kisebbségi önkormányzat elnöke, a Román Ortodoxok Szövetsége egyik vezetője közölte, hiába kifogásoltak tíz ehhez hasonló esetet a helyi választási irodákon és a kisebbségi hivatalban, hatáskör híján, illetve a joghézagokra hivatkozva elutasították panaszaikat. Szerinte a román önkormányzatiság 40 százalékában észlelhető etnobiznisz. Felvetette Kreszta Traján román kisebbségi elnök felelősségét is, szerinte többek között ő fogott össze álkisebbségiekkel, hogy márciusban ismét vezetővé válasszák az Országos Román Önkormányzatban.
Kreszta Traján, aki a Magyarországi Románok Országos Érdek-képviseleti Egyesületének jelöltje volt, úgy reagált minderre: „Jelölő szervezetünk hatvanszázalékos győzelmet ért el októberben, tehát a Román Ortodoxok Egyesületének valószínűleg savanyú a szőlő.” Elismerte ugyanakkor, hogy több helyütt alakultak olyan kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek semmi közük a román nemzetiséghez; ám tagadta, hogy ezek megalakulását ők gerjesztették volna.