Az ügyek hatékony, gyors és magas színvonalú intézését tűzte ki célul egy esztendővel ezelőtt, hivatalba lépésekor az Alkotmánybíróság (AB) jelenlegi elnöke. Mint tegnapi tájékoztatóján elmondta, Bihari Mihály úgy véli: tervei megvalósulnak, noha azok teljesítését gátolja, hogy a közszférát érintő megszorítás elérte az Alkotmánybíróságot is. A költségvetési törvény több mint 60 millió forintot von el az idén a testülettől, ezért tizenkét szakértő munkatársuktól meg kell válniuk.
Az elnök utalt rá: tavaly 1215 új beadvány érkezett az AB-hez. Közölte azt is: a testület a héten megkezdte a Fidesz és a KDNP népszavazási kérdéseinek tárgyalását. Ügymonopólium nincs – jelentette ki –, a hét kérdést négy bíró kapta meg elemzésre. A tárgyalást a jövő héten folytatják, és március végén, április elején pontot tesznek az ügyek végére.
Az AB elnöke kifejtette: nem ért egyet a népszavazási törvénynek azzal a rendelkezésével, amely szerint az ilyen ügyek kétszer is a bírák elé kerülhetnek. Először akkor, amikor az Országos Választási Bizottságnak a kérdőívet hitelesítő vagy azt elutasító döntését kifogásolja valaki. Másodszor pedig – a szükséges szavazatok összegyűjtése után – azt követően, hogy az Országgyűlés határoz a referendumról. Ez utóbbi forduló az elnök szerint fölösleges. A bonyolult szabályozás miatt másfél év is eltelhet a kérdések benyújtása és a népszavazás kiírása között. Az Alkotmánybíróság elnöke a tájékoztatón bemutatta a testület évkönyvét. A 226 oldal terjedelmű kiadvány többek között ismerteti az év válogatott döntéseit, az indítványok benyújtásának és elbírálásának menetét. Az évkönyv az idén jelent meg először, s azt a luxemburgi Európai Bíróság gyakorlatát követve mostantól minden évben kiadják.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
