Alkotmányellenes a cégek különadója?

A vállalkozásokra vonatkozó, tavaly ősszel bevezetett különadó felülvizsgálatára kéri egy beadvány az Alkotmánybíróságot. Az indok: a szolidaritási adó néven futó közteher esetében nem érvényesíthetők a hosszú évekre szóló társasági adókedvezmények. Az ügy kimenetele kétségesnek tűnik.

Nem vehetők figyelembe a különadónál azok a társasági adókedvezmények, amelyeket a magyar állam a legalább tízmilliárd – bizonyos esetekben hárommilliárd – forintot beruházó cégek számára biztosít – kifogásolja az Alkotmánybírósághoz (AB) a napokban érkezett beadvány. A dokumentum azért ösztökéli a 4 százalékos szolidaritási adó felülvizsgálatára a taláros testületet, mert úgy véli: a különadó bevezetésével sérülnek a nagy beruházások hazánkba csábításának reményében adott, gyakran tíz évre szóló kedvezmények. E könnyítésekkel jelentősen csökkenteni lehet a társasági adót, sőt gyakran teljes adómentességet is el lehet érni. A különadóval azonban a kormány immár elméleti lehetőséget sem biztosít az adómentesség elérésére, márpedig ezzel megszegi korábbi ígéretét – szól az érvelés, amelyben szerepelnek a jogbizonytalanság és a kiszámíthatóság sérelme fogalmak is. Ez azért lehet lényeges, mert ugyanezek a kifogások korábbi beadványokban is megtalálhatók. Lehetséges, hogy az összes különadóval kapcsolatos keresetet egyesítik, így a határozat néhány hónapon belül megszülethet – tudtuk meg Sereg Andrástól, az Alkotmánybíróság szóvivőjétől.
Az viszont, hogy mi szerepel majd ebben az ítéletben, előre nehezen jósolható meg. Az adó viszszavonásában reménykedők egy 1995-ös alkotmánybírósági határozatot emlegetnek, amelyben az AB hasonló okokból semmisített meg egy kiegészítő adót. Ha most is ez történik, az éves szinten 150 milliárd forintos mínuszt jelentene az államkasszának, ami bizony komoly hatással lenne a stabilizációs célkitűzések megvalósulására is. Sokan azonban másképpen vélekednek. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint a különadó kivetése bőven belefér az állam adóztatási jogába, ráadásul a társasági és a különadó alapja nem teljesen azonos – bár a hasonlóság abban is látható, hogy mind a két teher az adózás előtti eredményre vonatkozik. Az év közbeni életbelépés kérdése pedig azóta már igencsak időszerűtlennek tűnik, főleg azért, mert az AB nagyon ritkán hoz viszszamenőleges hatályú határozatokat adókérdésekben. A tavalyi esetleges jogbizonytalanság megállapításának tehát valószínűleg már nem lesz érdemi hatása. Lapunk kérdésére kétesnek ítélte az ügy kimenetelét Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének fővárosi elnöke is. Egy biztos: a taláros testület komoly viták előtt áll.