Ártatlan a szlovák érsek?

Az egykori kommunista titkosszolgálatok és a kommunista párt archívumaiban található dokumentumok alapján arra a megállapításra jutott Jozef Halko történész-pap, hogy Ján Sokol érsek, a Pozsony–Nagyszombat Egyházmegye püspöke nem volt az egykori titkosrendőrség ügynöke. Halko szerint a levéltári adatok alapján egyértelmű, hogy a kommunista hatalom Ján Sokolt a „rendszer ellenségének, reakciós papnak tartotta, püspökként pedig jelentősen korlátozta aktivitásait”.
Ján Sokol érsek Stanislaw Wielgus varsói érsek kapcsán került a szlovák sajtó érdeklődésének középpontjába, aki a dokumentumok terhe alatt beismerte együttműködését a lengyel titkosrendőrséggel, és lemondott érseki posztjáról. A szlovák sajtóban ugyanis már többször megemlékeztek arról, hogy Sokol a pozsonyi Nemzeti Emlékezet Intézetében található titkosszolgálati feljegyzések szerint 1972-től titkos megbízottként, majd a nyolcvanas években ügynökként működött együtt a kommunista állambiztonsággal. A sajtó Wielgus döntése nyomán vetette fel, vajon Sokol miért nem mond le. A Nagyszombatban megtartott sajtótájékoztatón Jozef Halko a fellelhető dokumentumokat is bemutatta. A kórházban lévő Sokol érsek is közzé tett egy nyilatkozatot, amelyben leszögezi: „tiszta lelkiismerettel jelentem ki, hogy soha semmilyen formában nem működtem együtt a titkosszolgálatokkal”.
Halko úgy véli, a Nemzeti Emlékezet Intézetben található feljegyzés „nem hiteles”. Szerinte nem zárható ki, hogy „a titkosrendőrség a bejegyzéssel biztosította magának, hogy zsarolhatók legyenek az egyházi emberek”.