Az iraki küldetés végső kudarca katasztrófával járna az Egyesült Államokra nézve – hangsúlyozta az elnök. Úgy vélte, az iszlám radikalizmus győzelmével a mérsékelt kormányok hatalma is veszélybe kerül, ami káoszt idézne elő a régióban, a terroristák pedig az olajbevételekből származó pénzt terveik finanszírozására fordíthatnák.
A szövetséges misszió eddigi sikertelenségét Bush azzal magyarázta, hogy egyrészt nem volt elegendő iraki és amerikai katona arra, hogy fenntartsák a terroristáktól megtisztított területek feletti ellenőrzést, másrészt korlátozták a csapatok műveleteit. A „jól körülhatárolt feladattal” Irakba, elsősorban az erőszaktól leginkább sújtott Bagdadba és környékére küldött öt dandár, kiegészülve a helyi rendőri erőkkel, sikerrel teremthet biztonságot a megszállt országban az elnök szerint. Mintegy négyezer főből álló csapatrészt Anbar tartományba irányítanak, amelyet az al-Kaida kísérelt meg uralma alá hajtani, ám a helyi törzsszövetségek felvették vele a küzdelmet.
*
George W. Bush ugyanakkor leszögezte: a felekezetközi erőszaknak csak maguk a szemben álló felek vethetnek véget, majd arra figyelmeztetett, az Egyesült Államok elkötelezettsége nem vég nélküli, a békéhez Irak kormányának is teljesítenie kell ígéreteit. A helyi kormányzat számára előírt politikai célkitűzések mellett a stratégia másik kiemelt jelentőségű elemeként az Egyesült Államok egymilliárd dolláros segélyalappal járul hozzá Irak újjáépítéséhez és gazdasága talpra állításához. Az elnök személyes felelősséget vállalt az országban elkövetett hibákért.
Az elnöki bejelentés eltérő reakciókat váltott ki szerte a világban. A demokraták már a Baker–Hamilton-bizottság jelentése óta hangoztatják aggályaikat a végső tervvel kapcsolatban. Az új stratégia végső változatából ugyanis feltűnően hiányoznak azok a javaslatok, amelyeket kétpárti republikánus-demokrata nyilatkozat fogalmazott meg egy hónappal ezelőtt. Ahelyett, hogy a bizottsági ajánlásnak megfelelően a Bush-kormányzat tárgyalásokat kezdeményezne Iránnal és Szíriával, a stratégia kemény fellépést helyez kilátásba abban az esetben, ha nem hagynak fel „destabilizáló viselkedésükkel.” Condoleezza Rice külügyminiszter ezt azután jelentette be, hogy amerikai egységek megszálltak egy iráni konzulátust az észak-iraki Irbil közelében. Az akcióban számítógépeket és dokumentumokat foglaltak le, öt letartóztatott iráni diplomatát pedig átszállítottak az Egyesült Államok bagdadi főhadiszállására. Rice sajtótájékoztatóján leszögezte, Washington csak akkor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Teheránnal, ha az felfüggeszti urándúsító tevékenységét.
Mohammed Ali Hoszeini iráni külügyi szóvivő úgy vélte, az új irányvonal csak a bizonytalanságot és a feszültséget növeli majd Irakban, anélkül, hogy megoldással szolgálna problémáira. A szóvivő a Patriot rakétáknak a térségbe telepítését úgy tüntette fel, hogy az Egyesült Államok Izrael támogatása végett védőernyőt kíván létrehozni egy muzulmán országgal szemben. Faruk as-Saraa szíriai alelnök szerint a létszámbővítés csak olaj lesz a tűzre, a válságból egyedül a politikai rendezés jelenthet kiutat.
Reménykeltőnek nevezte az új amerikai stratégiát Bászem Rida, Núri al-Máliki miniszterelnök egyik tanácsadója, aki hitet tett amellett, hogy az iraki hatóságok mindent megtesznek a biztonság érdekében. Mahmúd Oszmán tekintélyes kurd képviselő kételyeit fejezte ki a tervvel kapcsolatban, amely teljes egészében attól függ, beváltja-e vállalt kötelezettségeit. A szunnita ulémák tanácsa közleményben ítélte el az amerikai csapaterősítés tervét, a szintén szunnita Iszlám Párt ugyanakkor elismerte, szükséges ideiglenesen Irakba vezényelni újabb amerikai haderőket.
A párbeszédkészség hiánya miatt bírálta Washingtont Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke. A német konzervatív politikus sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a béketeremtésre előirányzott 6,8 milliárd dolláros pótlólagos költségvetés töredéke szolgálja Irak gazdasági újjáépülését.
Nagy-Britannia üdvözölte George Bush amerikai elnök bejelentését, de Londonnak nem áll szándékában további rendfenntartó egységeket Irakba küldeni – jelentette ki csütörtökön Margaret Beckett brit külügyminiszter. A politikus asszony megismételte a hivatalos brit álláspontot, miszerint a helyszínen tevékenykedő belügyi hatóságoknak kell egyre több felelősséget vállalniuk.
vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Vörösnyakú úttörők, sátortábor, málnaszörp - így táboroztunk, amikor még igazi nyarak voltak
