Meghoztuk a változás kereteit adó törvényeket, de ezzel még nem ment végbe az egészségügyi reform. Még egy lépés hátravan, meg kell változtatni a szocializmus gyakorlatát őrző társadalombiztosítási rendszert – erősítette meg az SZDSZ eltökélt szándékát a több-biztosítós modell bevezetésére vonatkozóan Molnár Lajos egészségügyi miniszter. (Kuncze Gábor tegnapi sajtótájékoztatóján pedig közölte: akár már február végén a kormány elé kerülhet a több-biztosítós rendszerről szóló szakmai anyag.)
Kornai János akadémikus, közgazdászprofesszor 27 pontban foglalta össze a témával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Egy több-biztosítós rendszer esetleges bevezetése előtt tisztázni kellene például, hogy a piac milyen szegmensébe engedjük be a magántársaságokat: csak a kiegészítő szolgáltatások vagy az alapvető biztosítási csomag kezelését is átengedjük nekik? Megvédhető-e mindenki attól, hogy a magánbiztosítók elzárkózzanak a vele való szerződéskötéstől? Milyen előnyökkel jár mindez a költségek „megfogása” szempontjából? Meghatározható-e az alapvető biztosítási csomag tartalma, azaz, hogy kinek milyen ellátás jár? Hogyan állapítsák meg a járulék mértékét? Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: a biztosítók zsarolhatják a kormányt azzal, hogy ha nem emel járulékot, akkor kivonulnak a piacról, ami rengeteg problémát okozna. Kornai János gondosságra, fokozott előkészítésre és óvatosságra intette a döntéshozókat.
Orosz Éva, az ELTE egészség-gazdaságtani kutatóközpont vezetője, az OECD egészségügyi osztályának munkatársa úgy fogalmazott: sem elméleti anyagok, sem nemzetközi tapasztalatok nem bizonyítják, hogy a magyar rendszerben a biztosítók közötti verseny lenne a legjobb eszköz a minőség és a költséghatékonyság javításának. Mint mondta, számos lehetőség létezik a probléma orvoslására. Úgy látja, meg kellene vizsgálni, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megreformálása, valódi biztosítóvá tétele lehet-e megoldás? Kritikát fogalmazott meg a kormány eddigi intézkedéseiről is, mint mondta: azok nem feltétlenül állnak összhangban a tervezett több-biztosítós rendszerrel.
Csehák Judit, a Medgyessy-kormány egészségügyi minisztere felhívta a figyelmet a döntés-előkészítés fontosságára. Úgy fogalmazott: a szakadékot nemcsak három lépéssel nem lehet átugrani, „mint ahogy azt Molnár Lajos is állította”, hanem tréningezés nélkül és helyből sem. Szerinte is fokozatos átállásra volna szükség, mint ahogy más országokban sem egyetlen törvény eredményezett nagy változást. Csehák Judit szerint megmaradhatna a kettős finanszírozás, azaz a járulékok egy része az államnál, másik része pedig minősített, más szóval elismert magánbiztosítókhoz kerülne, s a szolgáltatók finanszírozása is közösen történne.
– Világos, hogy a magyar egészségügyi rendszer reformra szorul, de nem biztos, hogy éppen a felkínált modellre – ezt már Joseph Kutzin, a WHO Európai Regionális Iroda vezető szakértője mondta arról a tanulmányról, amelyet többek között az egészségügyi miniszter és Mihályi Péter, a szabad demokrata egészségügyi program egyik kidolgozója jegyez. Hangsúlyozta: a külföldön bevált módszereket nem lehet importálni, mert Magyarországon más a kiindulási helyzet.
Frajna Imre, az Orbán-kormány államtitkára szerint az állam a tehetetlenségét ismeri be a több-biztosítós rendszer erőltetésével. Úgy látja: az egészségügyi szolgáltatások minőségi indikátorait az államnak kellene kidolgozni, s ez alapján eldönthetné, hogy melyik szolgáltatóval köt szerződést.
Az előadók közül csak Bauer Tamás, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa állt ki egyértelműen az Egészségügyi Minisztérium tervei mellett. Csehák Judit hasonlatát folytatva úgy fogalmazott: a szakadék átugrásához a tréning és a nekifutás már régóta folyik. Molnár Lajosra maradt, hogy átugorja azt.
Juhos András, a Magyar Biztosítók Szövetsége reformbizottságának képviselője annyit mondott: elkezdték a lehetőségek elemzését, de nem mennek fejjel a falnak.
origo.hu
Íme Magyar Péter 5 legbotrányosabb mondata, amiből kiderül, hogy a botránypolitikus nem az, akinek látszik
