Éhségsztrájkkal is tiltakoznak

Éhségsztrájkkal tiltakoznak a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola bezárása ellen az ottani tanárok, a diákok szülei és több szimpatizáns. Ez az intézmény az első nyilvánosságra került áldozata a múlt pénteken bejelentett fővárosi szakiskola-átalakítási folyamatnak. Akkor még azt mondták, az intézmények összevonására a kihasználatlanságuk miatt van szükség. A Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola teljes gyereklétszámmal működik.

Dékány Lóránt
2007. 01. 23. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tüntetést tartottak tegnap reggel a Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola bezárása ellen az intézmény diákjai, tanárai, volt tanulói a fővárosi önkormányzat épülete előtt. Fél kilenckor John Emese, a budapesti önkormányzat oktatási bizottságának SZDSZ-s alelnöke még azt mondta, hogy a demonstráció elhamarkodott lépés. Kilenc után fél órával viszont az iskola igazgatónője világossá tette a tanári kar számára, hogy Ifi István, a fővárosi önkormányzat oktatási ügyvivője még múlt hét szerdán nem hivatalosan arról tájékoztatta: bezárják az iskolát.
Emiatt százötven tanár, valamint szimpatizáns – Magyarországon szinte egyedülálló módon – bejelentette: jövő hétfő reggelig – 150 órán keresztül – éhségsztrájkot tartanak. Pécsi Ágnes, az intézmény egyik protestáló tanára elmondta: a százötvenes számmal kívánják felhívni az önkormányzat figyelmét arra, hogy az ország legöregebb szakképző iskoláját készül bezárni a nyáron. – Nem akarjuk, hogy az alapítás százötvenedik évfordulója legyen az utolsó – jelentette ki Pécsi. Elmondása szerint az iskola teljes kihasználtsággal működik. – A négy pályaorientációs alapévfolyamon (9–12. osztály) 413, a hároméves szakképzésünkön pedig 235 diák tanul, és ebben még nincsenek benne az esti tagozatosok – tette hozzá. Habár a főváros idén csak három osztály indítását engedélyezte számukra, ennél jóval többre is lett volna elegendő gyerek.
Kucsák László, a főváros oktatási bizottságának fideszes alelnöke szerint a legnagyobb probléma az ügy kapcsán, hogy nem történt semmiféle egyeztetés vagy előkészítés az iskolaigazgatók bevonásával, kész tények elé állították őket. Bár Kucsáknak nincs tudomása arról, hogy készült volna becslés az érintett épületek piaci áráról, de mint fogalmazott, „nem lehet kizárni azt a lehetőséget sem, hogy a normákat megkerülve idegenítsék el a megüresedő ingatlanokat, mint ahogy történt korábban más ágazatokban is”. Az iskolaépületek törvényi szabályozás miatt csak oktatási célokra használhatók fel, de mint a fideszes politikus jelezte, az idei költségvetési koncepcióba bekerült egy olyan passzus, amely lehetővé tenné a más irányú értékesítést is.
Mint ismeretes, a fővárosi önkormányzat a múlt hét végén jelentette be húsz szakközépiskola megszüntetését, valamint ötven átszervezését. Ez utóbbiakban megszűnne a szakoktatás. Emellett a tervek szerint 15–20 szakképzési központot hoznának létre, ezzel téve versenyképesebbé a megszerzett tudást. Az indoklás szerint a gazdasági helyzet miatt kell már idén szeptembertől életbe léptetni az átalakított rendszert. Ezen az előzetes számítások szerint Budapest négymilliárd forintot spórol majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.