Előny a demokratáknál

A múlt vagy a jövő kerekedik felül a vasárnapi választásokon Szerbiában? Mint lenni szokott, a sajtó ismét ezt a kérdést teszi fel a vasárnap esedékes szerbiai választások előtt. Sokak szerint a radikálisok hangja immár nagyobb, mint az erejük, egyelőre azonban még semmi sem lefutott. Mindazonáltal tény, a következő időszak döntő jelentőségű lesz az ország európai jövőjét illetően is. Bojan Pajtics, a Vajdasági Végrehajtó Tanács elnöke (kormányfő), egyben a Demokrata Párt (DS) alelnöke mindenesetre derűlátó. Lapunknak adott interjújában azt mondta, biztosra vehető, hogy demokratikus erők fogják irányítani Szerbiát.

A közvélemény-kutató intézetek igencsak eltérő eredményekre jutottak, így aztán nem nagyon lehet bízni bennük. Ön hogy érzi, miként változik a szereposztás január 21-ét követően Szerbiában?
– A felmérések valóban ellentmondásosak, az azonban világosan látszik, hogy a választások után egy stabil, demokratikus többség fog kormányozni Szerbiában. A helyzet az, hogy jelenleg három nagy politikai erő van jelen, ebből kettő egyértelműen európai orientációjú,
a harmadikat nem sorolom ebbe
a körbe. Léteznek kisebb pártok
is, ezek többsége szintén demokratikus, ők is támogatják az integrációt.
– Ez azt jelenti, hogy Vojiszlav Kostunica Szerb Demokrata Pártját ön minden tekintetben demokratikus pártnak tekinti?
– Kostunica pártja támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását, de természetesen számos kifogásunk van velük szemben. Mivel azonban a radikálisokkal való együttműködés lehetőségét határozatban zártuk ki, Milosevics utódpártjával szintúgy, ezért nem túl széles a mozgásterünk. Ez tehát azt valószínűsíti, hogy a választások után együtt fogunk működni a Szerb Demokrata Párttal.
– Elviekben azonban így is van esély arra, hogy a radikálisok kormányzati szerephez jussanak. Tart ön ettől? S egyáltalán, még mindig valóban olyan veszélyesek ők, mint amilyennek gondoljuk?
– Ez Vojiszlav Kostunica pártjától függ, ők ugyanis nem zárták ki az együttműködés és a koalíció lehetőségét a radikálisokkal, amenynyiben ők a választásokat követően valóban egymásra is találnak, akkor ez valós veszélyeket rejt magában Szerbia számára.
– Vajdasági magyar körökben felrótták a Demokrata Pártnak, hogy a magyar politikai erők szavazóbázisát jelentő területeken is igen kemény kampányt folytatott. Nem tart attól, hogy az ilyen esetek ronthatnak a jó viszonyon?
– Mint egy polgári elkötelezettségű párt képviselője, nem is tudom értelmezni ezt a fajta kritikát, hiszen ha ennek a logikának a mentén kampányolnánk, akkor a szerb szavazókat a radikálisoknak kellene átengedni, a bosnyákokat a bosnyák nemzeti pártnak, s így tovább. Eszerint nem lenne sem szociális, sem polgári elkötelezettségű párt, viszont nemzeti megosztás keletkezne. Ez történt annak idején Bosznia-Hercegovinában, s pontosan látjuk, hogy ez hova vezetett.
– A Demokrata Párt sokszor emlegeti a decentralizáció fontosságát, emellett a kulturális autonómiát is elfogadhatónak tartja. A területire miért mondanak nemet?
– A Vajdaságban hat nyelv hivatalos, és nagyon sok nemzeti közösség is él itt, s ha mindegyikük számára megpróbálnánk valamiféle területi autonómiát biztosítani, azzal csak a feszültséget növelnénk közöttük. A következő kérdés pedig az lenne, hogy a területi autonómián belül nem az adott nemzeti közösséghez tartozók milyen státust kapjanak. Például azok, akik egyébként a többséget alkotják, de az autonómián belül kisebbségbe kerülnének. De tisztában kell lenni azzal is, hogy a vajdasági magyaroknak körülbelül a fele nem azokon a területeken él, ahol a magyar lakosság többséget alkot. Ugyanez a helyzet a többi kisebbséggel is, hiszen a közösségek szétszórtan élnek. A kisebbségi kérdés legjobb megoldása a mi véleményünk szerint az, hogy a készülő alapszabályban rögzítsük: a vajdasági kisebbségek, függetlenül a mindenkori választások eredményétől, a hatalomgyakorlás minden szintjén jelen legyenek, így a parlamentben, a közigazgatási egységekben, s minden más helyen. Mi azon leszünk, hogy ilyen alapszabály léphessen érvénybe.