Előnyben a multinacionális cégek

Ma tárgyal az ÁPV Zrt. igazgatósága a Nemzeti Lóverseny Kft. privatizációjának előkészítéséről. A lóverseny és a sportfogadás üzemeltetése többmilliárdos beruházást igényel a nyertes pályázótól, ezért esélyesebbek a nemzetközi szakmai befektetők, de magyar befutó sem kizárt.

Valószínűleg csak közbenső döntések születnek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) mai igazgatósági ülésén – tudta meg lapunk Oravecz Péter szóvivőtől. Az előkészítés ütemezetten halad mind az ÁPV Zrt.-ben, mind a Pénzügyminisztériumban (PM). A PM keretein belül már szeptember óta folyamatosan ülésezik egy koordináló bizottság a PM, az ÁPV és a Szerencsejáték-felügyelet képviselőinek részvételével. Az utóbbi hetekben az ÁPV Zrt. felállította a privatizációt előkészítő bizottságot – mondta el a szóvivő.
A magyar lóverseny és a hozzá kapcsolódó szerencsejáték üzemeltetése 1991 óta veszteséges, de nemcsak ezért kell a magyar államnak megszabadulnia a lovitól, hanem mert az Európai Unió előírásai sem teszik lehetővé az állami szerepvállalást. A múlt év végén kormánydöntés született a Nemzeti Lóverseny Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. február végi eladásáról. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban csak márciusra születik meg a pályázat – tudtuk meg Vajtó Lajos ügyvezető igazgatótól. A szakember elmondta, hogy tanácsaival az ügyvezetés is részt vesz az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. pályázat-előkészítő bizottságának munkájában, amelynek a pályázati feltételeket és a koncesszióba adás módját kell kidolgoznia.
A hazai galopp-, illetve ügetőverseny-szervezés és a kapcsolódó fogadás 1,4–1,5 milliárd forintos éves összárbevétel mellett 400– 700 millió forintos ráfizetést termel. Egyes, sajtóban megjelent vélemények szerint ezzel a magyar „bukik” nyeretlen kétévesként szerepeltek, hiszen a lóverseny hazájában, Nagy-Britanniában vagy Franciaországban jelentős hasznot hoz ez a tevékenység. Vajtó Lajos szerint azonban a közép-európai lóversenyzés hasonló gondokkal küzd, mint a magyar. Az ügyvezető úgy látja, hogy nem a szakmai tevékenységgel van baj. A Kincsem Parkban lévő pálya európai színvonalú, a versenylovak egyre jobbak. Vajtó Lajos értesülései szerint a tavalyi évben a világ legjobb árveréseiről hoztak el lovakat a versenyistállók tulajdonosai. A probléma a kereskedelmi tevékenység gyengeségében van – állítja az ügyvezető. Jelenleg csak a fővárosban és néhány Pest megyei településen lehet online fogadásokat kötni. Ha a leendő befektető kiépíti az országos irodahálózatot, a bevételek nagyságrenddel emelkedhetnek. A hálózat kiépítésének beruházásigénye meghaladja a kétmilliárd forintot.
Jelentős érdeklődés tapasztalható a még ki sem írt pályázat iránt, de a leendő befektetők köréről Vajtó Lajos nem kívánt találgatásokba bocsátkozni. A privatizációnál nem az lesz a fő szempont, hogy melyik cég mekkora vételárat tesz le, inkább olyan befektetőt várnak, amely hosszú távon biztonságosan üzemelteti a lóversenyt. Nagy vonzerőt képvisel a 86 hektáros fővárosi Kincsem Park és az alagi telep, melyek kezelői jogát is megkapja a nyertes pályázó. Vajtó Lajos szerint nem kizárt hazai befektető befutása, bár a beruházás nagy pénzigénye miatt a multik előnyben vannak.
A tavaly decemberben közzétett kormányhatározatok szerint a két koncessziós jog kizárólag együtt mondható fel. Mindkét koncessziós szerződés húsz évre szól, s mindkettő legfeljebb tíz évvel hosszabbítható meg. A nyertes ajánlattevő a koncesszió teljes időtartamára kizárólagosan folytathatja a lóversenyfogadást, míg a bukmékeri rendszerű fogadás a tevékenység kezdetétől számított öt évig élvez kizárólagosságot. A kormányhatározat emlékeztet arra, hogy a két értékesítendő cégnek 2006. augusztus végéig 4,493 milliárd forint tulajdonosi hitelt nyújtott az ÁPV, illetve jogelődje.