Tovább emelkedett az infláció, amely a novemberben mért 6,4 százalékról decemberre 6,5 százalékra gyorsult fel éves szinten – tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2005-ben. A most közzétett adat továbbra is az EU 27 tagállamának egyik leggyorsabb pénzromlási ütemét jelenti: novemberben hazánk „holtversenyben” végzett az élen Lettországgal, ahol ugyancsak 6,4 százalékos inflációt mértek. Múlt hónapban a kétes dicsőséget átvette tőlünk a balti tagállam, ahol 6,7 százalékra ugrott az infláció. A jövő hónaptól ismét hazánk tudhatja magáénak az EU leggyorsabb pénzromlási ütemét, elemzők ugyanis januárra és februárra 7,4 és 9 százalék közötti inflációt prognosztizálnak. Az előrejelzések szerint az év második felében mérséklődik az infláció, ám ezzel együtt az idei dobogós helyünk Lettországgal és Bulgáriával együtt vitathatatlan.
Múlt hónapban a rezsiköltségek emelkedtek a legnagyobb mértékben. Éves szinten a háztartási energia 17,3 százalékkal drágult, az áremelkedésen belül a vezetékes gáz ára 30,1 százalékkal nőtt. Decemberben a szemétszállítás 10,1 százalékkal, a csatornadíj 9,8 százalékkal, a vízdíj pedig 8,3 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. A lakásfenntartás emelkedő költségei a februári adatokban mutatkoznak majd meg igazán, mivel a januári számlák többségét csak a következő hónap elején kapják kézhez a háztartások.
Az átlagos infláció mértékét ugyancsak meghaladta az élelmiszerek drágulása: a 12,3 százalékos átlagos fogyasztóiár-emelkedésen belül az idényáras élelmiszerek 26,1, a cukor 25,6, míg a kenyér 14,7 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. A szeszes italok és a dohányáruk esetében szintén az átlagosnál nagyobb mértékű, 7,9 százalékos áremelkedést regisztrált a KSH.
A nyugdíjasokat sújtó fogyasz-tóiár-emelkedés éves szinten elérte a 8,4 százalékot. Az időskorúak magasabb pénzromlási ütemét az magyarázza, hogy ők az átlagos mértéknél többet költenek élelmiszerre, rezsire, gyógyszerre és gyógyellátásra. Elemzők a nyugdíjasok esetében azzal számolnak, hogy február–márciusra a nyugdíjas-infláció 10–11 százalékra ugrik, éves szinten pedig az időskorúak mintegy négy százalékot veszítenek nyugdíjuk értékéből.
Külföldi elemzők eltérően ítélik meg a Magyar Nemzeti Bank várható reagálását a most közölt adatokra. A Goldman Sachs befektetőház 25 bázispontos kamatemelésre számít az első negyedévben, a Dresdner Kleinwort pénzintézet azonban úgy véli, a jegybank csak akkor emel kamatot, ha a forint ismét össztűz alá kerül.
origo.hu
Újabb fordulat jön az időjárásban a hét elején
