Birtokháborítást követett el a Fidesz, amikor októberben tüntetéssorozatot tartott a Kossuth téren, és a zajszint meghaladta a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott 55 decibelt – állapította meg a fővárosi V. kerületi polgármesteri hivatal a napokban. A határozat egy magánszemély beadványa nyomán született. A magánszemélyt képviselő Füstirtók Egyesülete vezetője, Félix Péter lapunknak elmondta: az Egészségügyi Minisztérium előtti novemberi tüntetéseik nyomán is birtokháborítást állapított meg Belváros-Lipótváros polgármesteri hivatala, és ezután döntöttek úgy, hogy figyelemfelkeltés céljából panaszt tesznek a Fidesz rendezvénye ellen. Állítja: nem az ellenzéki párttal van bajuk, hanem így szerettek volna rávilágítani az önkormányzati zajrendelet súlyosan alkotmánysértő voltára, amely gyakorlatilag felülírja az alkotmányban biztosított gyülekezési szabadsághoz való jogot. – Ilyen alapon lakossági panasz esetén veszélybe kerülhet a harangozás, az augusztus 20-i tűzijáték, de a Himnuszt sem lehetne büntetlenül elénekelni a Kossuth téren – hangsúlyozta Félix Péter. Hozzátette: az 55 decibeles zajvédelmi határérték olyan alacsony, hogy betartása esetén nem lehetne érteni, mit mondanak a szónokok.
(Hogy a gyakorlatban mit jelent az 55 decibeles hangerő: a budapesti Rákóczi úton 72, a Bocskai úton 74-75, a Ferenc körúton 78, de egy csendes mellékutcában is 63-65 decibeles a zajszint napközben. Egy teherautó elhaladása a járdán 85–90 decibeles zajt okoz.)
Ugyanakkor Puskás András (Fidesz), Belváros-Lipótváros alpolgármestere rámutatott: ha a rendezvény zajterhelése meghaladja az értékhatárt, akkor a rendező felmentést kérhet a zajrendelet alól a polgármestertől. Kiemelte, az említett zaj- és rezgésvédelemről szóló rendeletet még az MSZP–SZDSZ-es kerületi vezetés hozta 2003-ban, és a legfontosabb célja a lakók nyugalmának biztosítása volt. Az alpolgármester kiemelte: minden politikai és egyéb rendezvény hangosítását engedélyezik, amelyek az ésszerű kereteken belül maradnak, de az ellenzéki párt tavaly októberben ezt nem kérte.
Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet ügyvivője lapunknak elmondta: a gyülekezési jogot nem lehet önkormányzati rendeletekkel korlátozni, a gyülekezési jog törvényes gyakorlása nem válthat ki birtokvédelmi igényt.
Eközben a dunakeszi rendőrkapitányság tegnap arra hívta fel a térségben élők figyelmét, hogy kártérítésért perbe foghatják a félpályás útlezárás szervezőjét, ha az akció miatt bizonyíthatóan káruk keletkezik. Az előzmény: a gödi Forradalmi Nemzeti Bizottmány bejelentette, két hónapig minden munkanapon forgalomlassító akciót tartanak a 2/A főúton.
Ismeretes, nem ezek az első kísérletek a gyülekezési szabadság korlátozására. A rendőrség tavaly október 23. óta lezárva tartja a Kossuth teret, mondván: az „műveleti terület”, pedig jogi szakértők szerint ilyen jogi meghatározás nem is létezik. A Demszky-féle budapesti városvezetés pedig tavaly ősszel kitiltotta a traktorokat a fővárosból, valamint a városképvédelmi bizottság engedélyéhez kötötte többek között a rendezvényekhez szükséges színpadállítást és a hangosítást.
Ukránbarát és bevándorláspárti paktumot kötött az Európai Néppárt és a baloldal – Magyar Péter és a Tisza Párt is jóváhagyta a megállapodást