Nem a Tisza magyarországi szakaszára építtetne vízi erőműveket Gyurcsány Ferenc – adott magyarázatot kérésünkre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kommunikációs osztálya a kormányfő múlt vasárnapi javaslatára. A miniszterelnök Viktor Juscsenko ukrán elnökkel tárgyalt a kárpátaljai Csongoron, ezt követően adta hírül a Magyar Távirati Iroda, hogy „a magyar miniszterelnök Juscsenkóval való találkozóján felvetette vízi erőművek létesítését a Tiszán és mellékfolyóin. Az ukrán szakemberek szintén gondolkodnak ilyen megoldáson, úgyhogy hamarosan a konkrét elképzelések egybevetésével, szakértői szinten folytatódnak majd a tárgyalások.”
A környezetvédelmi és vízügyi tárca kérdésünkre azt közölte, ezekbe a szakértői egyeztetésekbe egyelőre nem vonták be a minisztériumot, de információik szerint Gyurcsány Ferenc a Tisza vagy mellékfolyóinak kárpátaljai szakaszán való erőműépítésre gondolt, amelyben magyar vállalkozók is részt vennének.
A Magyar Nemzet 2005. júniusában számolt be arról, hogy Kapolyi László MSZP-s képviselő két hónappal korábban egy ukrán delegációval tárgyalva vízlépcsők felépítését szorgalmazta a Tisza felső szakaszán. – A magyar elképzelések a Tisza mellékfolyóin létesíthető víztározókról szólnak – reagált akkor Baráth Etele, az európai ügyekért felelős korábbi tárca nélküli miniszter. Elmondta, Kapolyi László magyar szakemberekkel és a harkovi egyetem kutatóival közösen kidolgozott egy tározóprojektet, amely „egyszerre képes enyhíteni az árvízvédelemmel kapcsolatos hiányosságokon és környezetkímélő, megújuló energiát szolgáltatni az országok számára.”
Lapunk többször is megírta: a hazai környezetvédelmi szakemberek és civil szervezetek egységes álláspontja szerint a Tisza magyarországi szakaszán nem érdemes újabb vízi erőműveket létesíteni, mert azokat a kis esésű, lassú folyón nem lehet gazdaságosan üzemeltetni, ugyanakkor jelentős károkat okoznának az élővilágban.

Megszólalt halálfélelméről és súlyos műtétjéről a TV2 sztárja