Már a múlt héten eldőlt, hogy a főiskolákon és az egyetemeken jövőre – egyelőre egy évig egységesen – az alapképzésben évi 105 ezer, mesterképzésben 150 ezer forint lesz a tandíj összege. A már önmagában véve is jelentős kiadás mellett egyre több tényező teszi még költségesebbé a felsőoktatásban való részvételt. Mindez megerősíti azokat a korábbi aggodalmakat, miszerint főiskolára vagy egyetemre menni a gazdagok kiváltsága lesz. Bár tárgyalások folynak a közlekedési tárca és az érintett szervezetek között, a jelenlegi tervek szerint megszűnne az esti és a levelező tagozatos hallgatók eddigi ötvenszázalékos vasúti kedvezménye. A nappali tagozatosok eddigi 67,5 százalékos kedvezményét 50 százalékra mérsékelnék, de ez is csak a lakóhely és az iskola között lenne érvényes. Egy számítás szerint a jelenlegi jegyáremelés és a tervezett kedvezménycsökkentés mintegy 85 százalékkal növeli a diákok utazási költségeit, ami hallgatónként évente átlagosan mintegy kétszázezer forint pluszkiadást jelenthet. Mindezek miatt a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete az Országos Érdekegyeztető Tanács rendkívüli összehívását kezdeményezi. – A tervezett lépések elsősorban az anyagilag egyébként is nehéz sorsú esti és levelező tagozatos hallgatókat sújtanák, akik tanulmányaik mellett sokszor nem tudnak munkát vállalni – mondta lapunknak Kis Papp László. A szakszervezet elnöke hangsúlyozta, a nappali tagozatosok gyakorta vidéket érintő szakmai gyakorlatainak költségeit ugyancsak nem pótolja a lakóhely és a felsőoktatási intézmény közötti csökkentett kedvezmény. A kormány elképzelései ellentétesek az élethosszig tartó tanulás célkitűzéseivel, s hiányzik a szociális differenciálás, a rászorultság elvének érvényesítése – tette hozzá.
origo.hu
Ismét együtt Kulcsár Edina és Csuti – nagy nap volt a mai
