Gyökeresen új uniós energiapolitika

Az eddigieknél szigorúbb energiapolitikai irányelveket hirdetett meg tegnap az Európai Bizottság. Az új uniós célok között szerepel a tagállamok közötti verseny élénkítése, amely az EU reményei szerint alacsonyabb árakhoz vezet, és megtöri az energiaipari óriáscégek biztos pozícióját. Célkitűzés az orosz olaj- és gázellátástól való függés csökkentése is.

Szabó Eszter
2007. 01. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyökeres változtatásokat hirdetett meg az energiapolitikában az Európai Bizottság, amely tegnap hozta nyilvánosságra új irányelveit. A jelentés egy összeurópai energiapiac megteremtését tűzi ki célul, amelyben az uniós tagállamok az eddigieknél szorosabb együttműködésben állnak egymással, és kevésbé függnek az orosz olaj- és gázellátástól. Mindez azt eredményezi a bizottság szerint, hogy az EU energiaellátása a jövőben lényegesen biztonságosabbá válik.
Az új alapelvek értelmében az egyes uniós tagállamok több úgynevezett rendszerösszekötővel, így például energiaszállításra alkalmas vezetékkel rendelkeznének, ami lehetővé tenné, hogy szükség esetén könnyen adhassanak egymásnak energiát. A tagállamok közötti kapcsolat kiépítése nemcsak a versenyt élénkítené, hanem alacsonyabb árakat is eredményezne abban az esetben, ha az EU belső piaca megfelelően működik. Az EU önállóságát szolgálja az az irányelv is, amely kimondja, hogy meg kell szüntetni a jelenlegi uniós energiafüggőséget Oroszországtól, és más beszállítói forrásokat kell keresni, biztosítva azok folyamatos működtetését.
A tegnapi jelentés legfigyelemreméltóbb pontja az EU energiaipari óriáscégeire vonatkozik. A bizottság szerint meg kell törni a nagy nemzeti óriásvállalatok egyeduralmát, ami „fullasztóvá” vált, és rontja a többi piacra lépő cég lehetőségeit. A tervek szerint az EU az energiavállalatokat a jövőben termelőkre és terjesztőkre osztaná fel. Ennek következtében olyan konglomerátumok bomlanának fel, mint a német E.ON és RWE, illetve a francia EDF, ezeknek ugyanis el kellene adniuk a jelenlegi terjesztési hálózatukat. A bizottsági elképzelésekről március elején dönthet a 27 tagállam. Petz Ernő, az Energiapolitika 2000 Társulat tagja lapunknak elmondta: a most közölt irányelvek teljes mértékben meghatározzák a jövőbeli magyar stratégiát is, Magyarország ugyanis jelenleg nem rendelkezik önálló energiapolitikával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.