Alig egy éve annak, hogy a Szépművészeti Múzeumban közszemlére tették Rippl-Rónai József egyik festményét, amely Petrovics Eleket, a múzeum egykori igazgatóját és a gyűjtemény gyarapításában kiváltképpen jeleskedő Meller Simont ábrázolta. Az elődök előtti tisztelgésen túl nyilván volt olyan szándék is e gesztusban, hogy a remekművek sora mögött rejtőző emberi arcokat is megmutassa, s a kettős portrén keresztül a szellemi párbeszéd fontosságára, a kiváló szakembereket körülvevő aura kisugárzására irányítsa a figyelmet. Nos, ha készült olyan katalógus, amelyben ezt a művet hosszabb elemzés kíséretében reprodukálták, bizonyosan nem hiányzik a szöveg mellől Máté Olga (1878–1961) 1910-es felvétele, amely a festőt épp e jeles mű előtt ábrázolja. Mégpedig úgy, hogy az elméleti szakemberek kettős portréja a fénykép kompozíciójának köszönhetően hármas arcképpé alakul át, olyan virtuális teret teremtve, amelyben a való világ koordinátái helyett a szellem, az esztétikum értékei határozzák meg a viszonyítási pontokat. A felöltőjébe burkolózó, baszk sapkás, kezében cigarettát tartó piktor eléggé bohémnek tűnik ahhoz, hogy a Párizsból hazatért híresség imázsát sugározza, pillantása azonban nem a beérkezettek elégedettségét, hanem a kutatók kíváncsiságát sugározza, azok a finom, festői tónusok pedig, amelyeknek abban is szerepük van, hogy a valódi és a festett tér eggyé változzék, a látvány egészét megemelik, a fotót a képzőművészettel egyenrangú alkotássá teszik.
Ha csak ezt a fotót látta volna Máté Olgától a XX. század másik kiváló magyar fotográfusa, Pécsi József, aki szakíróként is fontos életművet hagyott hátra, bizonyára akkor is legjelentősebb kortársai között emlegeti. De persze sokkal több művét látta, már csak azért is, mert jó néhány jelentős hazai, külföldi kiállításon együtt szerepeltek, s azért is, mert Máté Olga egyik erőssége a magyar fotográfiában talán éppen a Pécsi által legmagasabb színvonalra emelt aktfotográfia volt – minden okunk megvan hát arra, hogy dicséreteit komolyan vegyük. S ha mindezek, no meg a sokféle más elismerés ellenére, amely a XX. század tízes–húszas éveiben a fotográfusnőnek kijutott, a század második felére szinte elfeledték őt, annál nagyobb igazságtétel, hogy munkássága éppen abban az időszakban kerül újra az érdeklődés középpontjába, amikor a XX. századi magyar fotó klasszikusainak sorra rendezik a nagyszabású kiállításokat. Az Ernst Múzeum (M)érték című, Brassai, Capa, André Kertész, Moholy-Nagy, Munkácsi Márton életművét megidéző tárlata, a Mai Manó Ház Pécsi József-emlékkiállítása mellett E. Csorba Csilla Máté Olga életművét feldolgozó kötete (s a hozzá kötődő, a Magyar Fotográfiai Múzeumban tegnap megnyílt kiállítás) is jelentős szerepet kaphat a magyar fotótörténet fehér foltjainak eltüntetésében, illetve értékeinek széles körű megismertetésében.
Annál is inkább, mivel a jómódú zsidó polgári családból származó Máté (pályakezdésekor Mauthner) Olga nem csupán egyike volt az első hivatásos magyar fotográfusnőknek, de családi, baráti kapcsolatai révén a századelő izgalmas szellemi mozgalmainak sok jeles képviselőjével kapcsolatba került. Portréi (a többi között Babits, Kaffka Margit) bemutatásakor a könyv szerzője erről éppen olyan izgalmas képet ad, mint a feminista mozgalmakról vagy éppen a mozgásművészetről, amely Máté Olga jó néhány fotójának tárgya. Az aktfényképezésben úttörő volt, olyannyira, hogy Rippl-Rónai tőle rendelte meg kihívóan szép új modellje, Fanella Lowell különböző beállítású képeit. Gyermekfotói éppen úgy különböző fejezetet kapnak, mint csendéletei, városképei vagy a harmincas években előtérbe került, a Bauhaus hazai hatásához kapcsolódó épületfotói. Mindezekből, érthetünk egyet a szerzővel, meggyőző korrajz kerekedik ki a XX. század első negyven évéről, másrészt karakteres önportré a művészről, akit nyugodtan elhelyezhetünk „Gertrude Käsebier, Dora Kallmus, Germaine Krull, Laure Albin Guillot, Ergy Landau, Florence Henri világhírű társaságában”.
(E. Csorba Csilla: Máté Olga fotóművész. Petőfi Irodalmi Múzeum – Helikon Kiadó, Budapest, 2006. Ára: 3500 forint)

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség