Jelentősen, 4-ről 14 százalékra emelkedett ez év elején az egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke. Az ehót egyes külön adózó jövedelmek után kell befizetni, ezek közé tartozik az osztalék – akár 25, akár 35 százalékos adóteher vonatkozik rá –, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből és értékpapírok kölcsönzéséből származó jövedelmek, valamint az ingatlan bérbeadásából befolyó összeg akkor, ha éves szinten meghaladja az egymillió forintot. A hozzájárulást azonban csak akkor kell leróni, ha a magánszemély után a munkáltatója által befizetett, jelenleg 8 százalékos egészségbiztosítási járulékból nem gyűlik össze éves szinten 450 ezer forint. Szigorítás az is, hogy ez a limit tavaly még csak 400 ezer forint volt. Mindez tehát azt jelenti, hogy az évi egymillió forintnál drágábban bérbe adott ingatlan bérleti díja után csak akkor köteles egy munkavállaló befizetni a 14 százalékos ehót, ha havi bruttó keresete kevesebb 468 750 forintnál – az esetleges 13. havi fizetés és egyéb juttatások nélkül.
Az új szabályozás szerint ugyanakkor a 14 százalékos ehó csak a módosítás hatálybalépését követő időszakra kifizetett jövedelemre vonatkozik, vagyis a 2006. évre elszámolt, idén kifizetett osztalék és osztalékalap után még csak 4 százalékos mértékkel fizetendő be. A 14 százalékos ehót tehát először a 2007. évre elszámolt, 2008-ban kifizetett összegekből kell leróni. Az új szabályozás viszont igen hátrányos érinti a magyar kisvállalkozásokat, ők ugyanis maximum a minimum járulékalap után fizetik meg az egészségbiztosítási járulékot, vagyis befizetésük igencsak elmarad a kívánatos 450 ezer forint mögött, ugyanakkor jövedelmük nagy része osztalékból származik.
Előnyös együttműködés. A január 1-jétől régiós felépítésben tevékenykedő APEH a megyék együttműködéséből adódó előnyöket, köztük a rugalmasabb szervezeti működtetést akarja kihasználni – mondta Varga Lászlóné, az APEH elnökhelyettese a Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság sajtótájékoztatóján.
origo.hu
Durva, mit tett egy autós az M3-ason
