A hírhedt maffiózót, Szlávy Bulcsút egészen 2002-ig senki nem kereste, akkor is csak hivatalból indított a rendőrség államigazgatási eljárást az eltűnése miatt. A vizsgálatba a Nemzeti Nyomozó Iroda (akkor még az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága) „döglött ügyek osztálya” is bekapcsolódott, hiszen sokan sejtették, Szlávyt meggyilkolhatták. A nyomozók adatgyűjtése 2003 februárjában ért be, amikor emberölés miatt elrendelték a nyomozást. A rendőrök végigjárták Szlávy Bulcsú ismerőseit, lekérték mobiltelefonjának híváslistáit, s rekonstruálták utolsó napjait. Az adatok alapján 1997. július 31-én Szlávy telefonja a budaörsi adótoronyra jelentkezett föl utoljára. Mindezekkel párhuzamosan ellenőrizték Szlávy konfliktusait is, hiszen szóbeszéd tárgya volt, hogy útjában állt az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamásnak. De más riválisokról is szó esett. Térkép készült tehát Szlávy ellenségeiről, akikből nem volt kevés. A maffialeszámolás azonban téves verziónak bizonyult.
A nyomozóknak ezért másik indítékot kellett keresniük. Szlávy budaörsi kapcsolatait ellenőrizték. Ekkor figyeltek fel – a perben felbujtással vádolt – W. László üzletemberre, akinek a vádbéli időben a Pest megyei városban volt irodája. Ráadásul a Szlávy védelme alatt álló balatonalmádi Riviera Night Clubot bérelte másodmagával. De ami végképp gyanús lett, az egy feljelentés, amelyet 1997-ben a veszprémi rendőrségen tett Szlávy ellen. W. László egyik barátnője, H. Erika azt állította, hogy a vezetése alatt álló Rivierában Szlávy 1997. július 11-én megerőszakolta. Az üzletember a vádirat szerint elhatározta, hogy bosszút áll a H. Erikát ért sérelemért.
W. László felvette a kapcsolatot Szlávy bizalmasával, N. Gáborral. Amikor találkoztak, W. László a vádirat szerint közölte: megöleti Szlávy Bulcsút. Az alkalmazásában álló harmadrendű vádlottat, B. Lászlót bízta meg a vállalkozó a gyilkosság elkövetésével. A fegyvert egyik üzlettársától, W. Tamástól szerezte. Szlávy és menyasszonya július 22-én érkezett haza Párizsból, s kilenc napra rá W. László elcsalta őt N. Gábor segítségével budaörsi irodájába nézeteltérésük rendezése ürügyén. Ott B. László fejbe lőtte Szlávy Bulcsút, majd holttestét a II. kerületi Székács utcai ház garázsához szállították, és bebetonozták – áll a vádiratban.
A büntetőperben mindhárom vádlott tagadta, hogy részt vett volna Szlávy megölésében. W. László ugyan elismerte, hogy volt nézeteltérése a maffiózóval, de a gyilkossághoz szerinte Boros Tamásnak lehetett köze, neki nem. A védelem perbeszédében ezért a vádlottak felmentését indítványozta, míg az ügyészség a három férfira fegyházbüntetés kiszabását kérte a bíróságtól. Kiegészítette ugyanakkor a vádat azzal, hogy az elsőrendű vádlott, W. László Szlávy megölése után megszerezte áldozata csaknem hatmilliós Mercedesét, így bebizonyosodott, hogy jelentős értékre elkövetett kifosztásban is bűnös. Várhatóan ma hirdet ítéletet az ügyben a Pest Megyei Bíróság.
Ez történt eddig Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményén