Júliustól jönnek a magánbiztosítók?

Elkészült az Egészségügyi Minisztérium megbízásából összeállított javaslat a több-biztosítós finanszírozási modell bevezetéséről, amely a szerző szerint már a nyáron működhetne. Az ellenzék nem támogatja a magánbiztosítók térnyerését, mondván: az többe kerül majd az embereknek, és az ellátás sem javul tőle. A téma a kormánykoalíción belül is feszültséget okoz, többek mellett Horn Gyula volt pártelnök-miniszterelnök is azt javasolja a főként az SZDSZ által erőltetett modellről, hogy „ne ugorjunk fejest a több-biztosítós rendszerbe”.

A munkaanyagot Mihályi Péter, az államháztartási reformbizottság egészségügyi munkacsoportjának vezetője készítette. A szerző úgy véli, az üzleti biztosítók már júliustól szerepet kaphatnának a biztosítási rendszerben. A Népszabadság értesülései szerint az új rendszerre való átállás alapja az volna, hogy az ellátásokat három- elemű biztosítási csomagokra osztanák. Az első és a harmadik pillért továbbra is az Állami Egészségbiztosító működtetné, míg a másodikat – ide kerülne az ellátások zöme – az üzleti biztosítók kapnák.
Az első, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) maradó csomagba sorolnák például a vérellátást, a járványügyet, a szenvedélybetegségek gondozását, a terhesgondozást, az iskolaorvosi hálózatot és a védőoltásokat. A harmadik, szintén az OEP-nél maradó csomagban a nagy értékű műtéti beavatkozások tartoznának, így például a szervátültetések, a rák gyógyítása, a koraszülöttek bonyolultabb esetei, a járó betegek drága gyógyszereinek támogatása, valamint az időskori ápolás. Ezekből azonban az OEP évente csak meghatározott esetszám finanszírozását vállalná. A befizetett járulékok nagyobb hányadát a profitérdekelt cégek kezelnék – az állami biztosítónál csak annak a 30 százaléka maradna –, ebből vásárolnák meg a második csomagba tartozó szolgáltatásokat. Az emberek évente egyszer válthatnának biztosítót, s szabadon dönthetnének arról, hogy kivel szerződnek. Az új rendszer kíméletlenül bánna a potyautasokkal, azaz a járulékot nem fizetőkkel: a napi, rutinszerű orvosi vizsgálatokat is megtagadhatnák tőlük. A járulékokat kezdetben az APEH, később már az új biztosítók és az OEP szedné be.
Mikola István (Fidesz) szerint a több-biztosítós modell az embereknek több pénzébe fog kerülni, és az ellátás nem fog javulni. A több-biztosítós rendszer azt jelenti, hogy a társadalombiztosítás helyébe nyereségérdekelt biztosítótársaságok lépnek – mondta a politikus. Hozzátette: a profitorientált magáncégek kartellba tömörülve járulékot emelhetnek, ahogyan ezt a világon mindenhol meg is teszik. Csáky András (MDF), a parlament egészségügyi bizottságának tagja szerint elfogadhatatlan, hogy külföldi biztosítók birtokába kerüljenek olyan adatok, amelyek a magyar lakosság egészségi állapotát a lehető legrészletesebben tartalmazzák. Úgy véli: ha üzleti alapon működő biztosítók tudják finanszírozni az egészségügyet, akkor erre egy állami cégnek is képesnek kell lennie.
Danks Emese kormányszóvivő szerint a terv egyelőre csak munkaanyag. Horn Gyula korábbi kormányfő a Vasárnapi Híreknek nyilatkozva azt mondta: „Már most javaslom, hogy ne ugorjunk fejest a több-biztosítós rendszerbe, amit csak nagyon alapos előkészítéssel szabadna bevezetni”.