Kínai erődemonstráció

Kína újabb lépéssel bizonyította, hogy katonai egyenjogúságra törekszik az Egyesült Államokkal: egy földfelszínről indított rakétával lelőttek egy világűrben keringő műholdat.

Kína még január 11-én kerített sort a kísérletre, melyről először a neves amerikai Aviation Week & Space Technology folyóirat számolt be. Eszerint egy átalakított közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával indították Szicsangból (Xichang) a műholdelfogó fegyvert, mely 865 kilométerrel a földfelszín felett ütközéssel semmisítette meg a poláris pályán keringő, lejárt élettartamú Fen Jun 1C (FY1C) meteorológiai műholdat.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanács hivatalosan is megerősítette a műholdelfogás megtörténtét. Név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek ehhez azt is hozzátették, hogy korábban három hasonló kísérlet már kudarcot vallott, ezúttal azonban a kínaiak nem hibázták el a céltárgyat, melynek nyoma is veszett, helyén nagy kiterjedésű (több száz darabból álló) törmelékfelhő, más néven űrszemét kering tovább. Az Egyesült Államok hivatalosan is tiltakozását fejezte ki Pekingnél: Tony Snow fehér házi szóvivő úgy fogalmazott, hogy „tudunk róla, és aggódunk. Teszünk róla, hogy (a kínaiak) meghallják aggodalmunkat.” Washington mellett Kanada, Ausztrália és Japán is tiltakozott, egyrészt a világűr militarizálása miatt, másrészt azért, mert a kísérlet nyomán keletkezett űrszemét veszélyeztetheti több másik műhold épségét is.
A kínai külügyi szóvivő nem cáfolta és nem is erősítette meg, hogy műholdelhárító kísérletre került volna sor, míg az orosz védelmi miniszter, Szergej Ivanov úgy foglalt állást, hogy „a mendemondák erősen túloznak”.
Megfigyelők arra világítanak rá, hogy ha Kína műholdelhárító képességre tesz szert, akkor az nagyban veszélyezteti az amerikai hadigépezet működését, hiszen az jelentős mértékben függ a navigációs (GPS), felderítő és kommunikációs műholdaktól. Másrészt arra is emlékeztetnek, hogy a Bush-kormány (éppen a kínai, európai és orosz űrtechnológiai fejleményekre adandó válaszként) tavaly őszi doktrínájában leszögezte: a jövőben mindent megtesz űrbéli képességeinek védelme érdekében. Ezt a kijelentést sokan a világűr militarizálásának szándékaként értelmezték.