Már 2005 végén egyeztetést kezdeményezett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a körbetartozások viszszaszorításáért. Széles körű megbeszélésekre tavaly nyáron került sor, az Országgyűlés gazdasági bizottsága pedig ősszel látott neki a törvénymódosítás előkészítésének. E ténykedés eredménye azonban hideg zuhanyként érte a tartozási láncokkal leginkább sújtott ágazat képviseletét, a tervezet ugyanis az okmányos meghitelezés és az azonnali beszedési megbízás bevezetését vetítette előre. Ám az ÉVOSZ szerint e módszerek tág teret adnak a viszszaéléseknek, s a költségeket is jelentősen növelik, vagyis lényegében elviszik az építési vállalkozók nyereségét. E dilemmák a jogalkotók fejébe is szöget ütöttek, decemberben ugyanis az igazságügy-miniszter visszavonta a javaslatot.
Visszajutottunk tehát oda, ahol tavaly ősszel tartottunk – összegezte az eseményeket Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke. Hozzátette: miközben a kivitelezőktől ajánlattételi, teljesítési és szavatossági garanciát várnak el, ráadásul általában feltétel nélküli formában, ők semmilyen biztosítékot nem kapnak arra, hogy a beruházó valóban rendelkezik az építkezés lebonyolításához szükséges összeggel. Az ÉVOSZ ezért javasolja, hogy az építésügyi hatóság csak akkor adja ki az épület használatbavételi engedélyét, ha a beruházó valóban kifizette az építőket és a szállítókat. Előnytelen az is, hogy az újabb, 2003-as közbeszerzési törvényből kikerült az a passzus, miszerint a beruházó köteles előre igazolni, hogy a beruházásnak megvan a fedezete. Az ÉVOSZ az azonnali inkasszó helyett a határidős beszedési megbízás bevezetését tartaná elfogadhatónak, s javasolják a gazdasági perek felgyorsítását is, sok építőcég ugyanis az évekig elhúzódó jogi viták után „lenullázott” kft.-kkel találja magát szemben, s így esélye sem lehet jogos követelésének behajtására. Ezen a téren van remény az előrelépésre, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) ugyanis korábban kilátásba helyezte, hogy 2007 első fél évében az Országgyűlés elé kerülhet egy, a gazdasági perekre vonatkozó új szabályozás tervezete. Nem sok esélyük van viszont azoknak a javaslatoknak, amelyek szerint a ki nem fizetett számlák után nem kellene áfát fizetni, a jogos követelések faktorálásának költségét pedig az állam vállalná magára.
– A napokban megkeressük az összes felet, s minél előbb meg kívánjuk kezdeni az érdemi tárgyalásokat – szögezte le Tolnay Tibor, kérdésünkre az IRM sajtóosztályán viszont csak annyit közöltek, hogy jelenleg az érintett tárcákkal – az Önkormányzati és Területfejlesztési, a Gazdasági és Közlekedési, valamint a Pénzügyminisztériummal – egyeztetnek, a módosítás irányvonalát csak ezután határozzák meg.
A körbetartozás teljes mértékét egyes becslések több ezer milliárd forintra teszik. Az Ipartestületek Országos Szövetsége szerint a közbeszerzésekhez kapcsolódó kivitelezések terén a tartozások mértéke eléri a 260 milliárd forintot. Bár a tavaszra elkészülő módosítás csak a közbeszerzések körében javítana a jelenlegi viszonyokon, egy hatékony új jogszabály sok ezer céget mentene meg a csődtől.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Karácsony ne dönthessen egyedül a Pride-ról!
