Folyamatosan szivárgott a levegő Pintér Gábor légzőmaszkjából, aki két társával – Horváth Ákossal és Reppman Károllyal – együtt augusztus 8-án, a műegyetemi lőtértűz oltása közben életét vesztette Budapesten – állítja a Tűzvonalban 105 című folyóirat tegnap megjelent írása. A szerző szerint ez azzal járt, hogy Pintér nem használhatta olyan hosszú ideig a készüléket, mint hibátlan állapotában. A fővárosi rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese, Tóth Gábor lapunknak elmondta: a szakértő valóban ezt állapította meg, ugyanakkor azt nem tudta megmondani, hogy a normálisnál mennyivel kevesebb levegő jutott a tűzoltónak. Ráadásul a készülék jelzőrendszere jól működött, azaz sípolt, amikor fogyni kezdett Pintér levegője, csak ő nem talált ki a pincelabirintusból. Ennek ellentmond a cikk megállapítása, hogy az oltáskor használt egyik készülékről kiderült: a levegőnyomás csökkenésére figyelmeztető jelzőeszköz nem üzemelt. Tóth Gábor ezt sem cáfolta, csak annyit fűzött hozzá, hogy a lángok megfékezésében részt vevő összes tűzoltó palackját megvizsgálták, s az egyiknek valóban nem működött az említett eszköze. Azonban az nem derült ki, hogy ez kié lehetett. A szaklap azon kijelentésére, amely szerint csak egy maszkot sikerült azonosítani, Tóth Gábor elmondta: négy, vélhetőleg az elhunytakhoz tartozó készüléket vizsgált meg a szakértő, amelyen DNS-nyomokat rögzítettek. A leleteket összevetették a hősi halált halt tűzoltók mintáival, de az csak Pintérével mutatott azonosságot, a többiekével nem. Ez azonban nem zárja ki, hogy a másik három maszkot nem valamelyik szerencsétlenül járt tűzoltó hordta.
A szaklap írása azt is tényként közli, hogy a rádióforgalmazást nem különítették el, ezért az oltáskor a városban négy másik helyszínre vonatkozó adások ugyanazon a csatornán folytak. A cikk szerzője emiatt elképzelhetőnek tartja, hogy a három elhunyt tűzoltó azért nem tudott rádión segítséget kérni, mert adását elnyomta egy vagy több másik. A szerző arra is rávilágít, hogy a kárterületre belépőkről nem készült semmiféle nyilvántartás, noha ez pincetüzek oltásakor előírás. Létszámellenőrzést is későn tartottak, ezért az egyik tűzoltót csak fél óra elteltével kezdték keresni. Tóth Gábor az előbbiekre reagálva megjegyezte, hogy olyan szakmai szabályszegésekről van szó, amelyeket a tűzoltóság vizsgálati anyaga tartalmaz. A jelentés azonban úgy fogalmaz: előfordult ugyan több mulasztás, de azok önmagukban nem vezettek a halálhoz, azaz egyenként nem alapoznak meg büntetőjogi felelősséget. A hibák összessége miatt következett be a tragédia. – Arra, hogy ez milyen súlyú szakmai szabályszegés, a rendőrség nem tud választ adni, mert ez a tűzoltóság feladata – szögezte le Tóth Gábor ezredes. – Márpedig felelőst a jelentés nem nevezett meg.
A BRFK időközben megkapta az ügyészség állásfoglalását arról, hogy a tűzoltóság és a fegyverszakértő véleményének tükrében felvetődhet a tragédia előtt a lövészetet vezető férfival szemben a gondatlan veszélyeztetés vagy a közveszélyokozás vétségének gyanúja. Tóth Gábor közölte: az ügyészség sem talált bűncselekményre utaló adatot, ezért a vizsgálatot megszüntették.
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője lapunknak elmondta: Tatár Attila altábornagy, az OKF vezetője nem tett és nem is kíván feljelentést tenni a cikkben említett mulasztások alapján több ember halálát okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt.
Ismeretes: a Műegyetem pincéjében lévő lőtéren augusztus 8-án este tűz keletkezett, amikor a helyiségben három fiatalember lőgyakorlatot tartott. A lángok kilenc órán át tartó oltása közben három tűzoltó vesztette életét, hetet füstmérgezéssel szállítottak kórházba. Az igazságügyi orvos szakértő a tragédia után megállapította: a három tűzoltó halálát füstmérgezés miatt fellépő keringési elégtelenség, illetve légzésbénulás okozta. A szakmai hiányosságok miatt Bende Péter fővárosi tűzoltóparancsnok ellen a Fővárosi Közgyűlés fegyelmi eljárást indított, amelynek eredménye február 15-én várható.
Hadházy Ákos: Magyar Péter fél egy választási vereségtől