Magyarország akár világelső is lehetne

Hazánkban az egészségturizmus területén az utóbbi öt esztendőben wellness-szállodák sora alakult, amely ráépült a termálvizekben gazdag, kiváló adottságú gyógyszállodák hálózatára és a magas szaktudású orvosi és terapeutagárdára.
– A wellnessipar meghatározása lényegében két fő fogalom köré csoportosulhat, attól függően, hogy a wellnesshez kapcsolódó termékforgalom vagy tágabb értelemben, a környezet- és egészségtudatosság felől közelítjük – fogalmazott lapunknak Kator Miklós, a Magyar Wellness Társaság elnöke. Az utóbbi értelmezés szerint a „wellness” szó „az egészség élménye”, olyan pozitív érzés, amelyhez hozzátartozik a tudatos kontroll alatt tartás és az el nem érhető célok kizárása is – mondta a szakember, aki szerint a valódi wellnesst turisztikai értelemben meg kell különböztetni a szórakoztató-központként működő luxusszállodák kínálatától. A magyar szokások azt mutatják, hogy a lakosság a wellness-szolgáltatásokat döntően belföldön keresi, 100-150 km-es sugarú körben, nem jellemző, hogy egy-egy hétvégére ennél távolabbra utaznának el.
Kator hangsúlyozta, hogy hazánk – wellness szempontból – három alapvetően fontos és kedvező adottsággal rendelkezik, amelyeknek többségét azonban nem használja ki megfelelően. A magyar termál- és gyógyvizekre épülő fürdőkultúra, a Kárpát-medence egyedülálló flórájának köszönhető bio-gyógynövénykultúra, valamint a magyar kreatív és innovatív szellemiség, amely az egészségtudatosság irányát kihasználva óriási eredményekre lenne képes. Kator pozitív példaként említette Finnországot, ahol az egészség- és környezettudatosság beépült a lakosság mindennapjaiba: a finnek kis és közepes közösségekben kiválóan élnek a természet adta lehetőségeikkel. Magyarország a wellnessiparban világvezető lehetne, ha hasonló utat kezdene bejárni – véli a szakember, aki szerint a hazai fejlődés alapját a wellness-szolgáltatások egymással párhuzamos együttélése jelentené.
Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet felmérései szerint a magyarok körében az elhízás gyakorisága 2000-től folyamatosan növekvő tendenciát mutat, legrosszabb a helyzet a 65 fölötti korosztály esetében. Az elhízottak aránya az utóbbi hat évben még a legóvatosabb becslések szerint is megduplázódott, míg a túlsúlyos népesség megháromszorozódott. Az elhízás a lakosság majdnem hetven százalékát érinti.