Luxusadót tavaly óta kell fizetni a százmillió forintnál értékesebb lakások és lakóépületek után, de csak akkor, ha a tulajdonos magánszemély. Adóként a százmillió forint feletti rész fél százaléka fizetendő ki, ami jóval alacsonyabb, mint a tervezett egységes ingatlanadó megfelelő mértéke. A 2008-ban bevezetendő új közteher ugyanis a százmillió forintnál magasabb sávban már másfél százalékos adómértéket vetít előre. Valószínűnek tűnik, hogy jövőre meg is szűnik a luxusadó, s a helyét a progresszív ingatlanadó váltja fel.
E mögött azonban nem csak az „egységesítés” szándéka húzódik meg. Általános vélemény, hogy a luxusadó korántsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, amit jól mutat, hogy az új teherből befolyt összeg ugyancsak a remélt egymilliárd forint alatt maradt. Maga a kormány sem tekinti sikertörténetnek a luxusadó utóbbi egy évét, ami szerinte részben arra vezethető vissza, hogy az adó gazdasági társaságokra nem vonatkozik, holott sok értékes ingatlan cégek tulajdonát képezi.
*
Azonban nem ez az egyetlen akadály: a kisebb települések közül többen meg sem alkották az adó beszedéséhez szükséges rendeletet, s övezeteket sem alakítottak ki.
Az épületek egy-egy négyzetméterének értékét meghatározni hivatott övezetek ugyanakkor Budapesten is komoly vitát váltottak ki. Mint tavaly nyáron megírtuk, a 15 fővárosi övezet kiterjedése sokszor köszönő viszonyban sincs a realitásokkal: egyes környékeket alaptalanul fel-, másokat pedig – szintén ok nélkül – leminősít a szabályozás. Politikai szál is fonódott a besorolások szövevényébe: a Gyurcsány Ferenc otthonául szolgáló Apró-villa a Szemlőhegy utcának éppen arra a részére „került”, amely a rózsadombi viszonyokhoz képest meglepően alacsony minősítést kapott.
Mindezek ellenére a luxusadó a fővárosban teljesített a legjobban, a szerény bevételek túlnyomó része ugyanis innen származott. Míg a nagyobb vidéki városokban is csupán néhány luxusadó-bevallást nyújtottak be, Budapesten 502-t. Igaz, ezek közül 82 adózó túl óvatosnak bizonyult, tulajdona ugyanis nem érte el az adóztatás limitjét. Maradt tehát 420 ingatlan, ami valamivel több, mint százmillió forintos bevételt hozott a fővárosnak. A fővárosi önkormányzat október elején indított vizsgálatot, és a kerületi önkormányzatok, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közreműködésével 13 vizsgálatot már be is fejeztek: az adókülönbözet és a bírságok összege eléri a 15 millió forintot. További 30 ellenőrzés még folyamatban van, ezeket néhány héten belül tervezik lezárni – közölte lapunk kérdésére Deli Lajos, az adóügyosztály vezetője. A luxusadó-vizsgálat sokszor vagyonosodási vizsgálatba is átcsaphat, már amennyiben a jelen lévő APEH-os revizorok úgy ítélik meg, hogy további gondok lehetnek a tulajdonos adófizetésével. A százmillió forintnál értékesebb ingatlanokról pontos kimutatás egyelőre nem létezik, az ellenőrök az illetékadatok és az adásvételi szerződések alapján igyekeznek kiszűrni a gyanús eseteket.
Ilyenek pedig bőven akadhatnak Budapesten. Szakemberek szerint ugyanis a komoly bővülés melett még túlkínálat is jelentkezik a fővárosi luxusingatlan-piacon. Igaz, sok a valós értéke fölött kínált lakás is, vidéken pedig egyelőre nem tapasztalható komoly igény a luxuslakások iránt – vélekedett a Napi Gazdaságban Mozsár István, a luxusingatlanok közvetítésével foglalkozó Engel & Völkers magyar kirendeltségének vezetője.
origo.hu
Egy ágyban akart aludni a fiú diákjával a debreceni gimnázium tanára
