Még nem bizonyított a madárinfluenza megjelenése a szentes-lapistói baromfitelepen – közölte tegnapi tájékoztatóján az országos főállatorvos. Az első elhullott libákat pénteken találták meg Szentestől 14 kilométerre, ahol tenyészállatokat neveltek, tehát eleve nem kerülhettek az élelmiszerláncba. Süth Miklós tájékoztatása szerint a madárinfluenza-fertőzés gyanúját erősítette az, hogy a járványügyi nyomozáskor a helybeliek jelezték, az előző hetekben hatalmas vadkacsaállomány pihent meg a közeli Kórógy pataknál. Miként elmondta: a hatóság a madárinfluenza gyanúját alaposnak értékelve megelőzés céljából kezdte el az állomány leölését. A főállatorvos jelezte, a jelenlegi helyzet nem olyan súlyos, mint a tavalyi, mivel a telep viszonylag elszigetelten működik. Hozzátette: míg tavaly a legnagyobb baromfi-populációjú területen ütötte fel a fejét a madárkór, addig a jelenlegi telep körzetében egy kilométeren belül nincs szárnyasállomány, három kilométeren belül pedig alig 1734 baromfi van, amelyeket a hatóság már ellenőrzött, és nem találtak gyanús esetet. Tíz kilométeres körzetben viszont már csaknem 50 ezer baromfi található. Ezek vizsgálata jelenleg is tart. A telep körül három kilométeres védő- és tíz kilométeres megfigyelési zónát jelöltek ki. A szakemberek arra kérik a helyi állattartókat, hogy a baromfikat tartsák bezárva.
Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke hangsúlyozta: változatlanul madárbetegségről beszélünk, ami nem hordoz magában élelmiszer-biztonsági kockázatokat. Hozzátette: a tavalyi lakossági pánikot is főként az akkori egészségügyi miniszter madárinfluenza elleni önbeoltó akciója okozhatta. Véleménye szerint a mostani helyzet több okból sem olyan súlyos, mint a múlt évi, mert azonkívül, hogy a telep viszonylag elkülönített, télen a baromfik többségét elzárják.
Húszmilliárdos a tavalyi veszteség. Tavaly a madárinfluenza miatt másfél millió háziszárnyast kellett kényszervágással megsemmisíteni. Ez a magyar baromfitartóknak összesen 20 milliárd forintnyi kárt okozott, amelyből 7,2 milliárd a termelők teljes vesztesége és 13 milliárd forint a feldolgozói árveszteség – közölte Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Ehhez képest az állattartók eddig pályázati úton 2,2-2,3 milliárd forintos rendkívüli kárenyhítéshez jutottak, amely forrást fele-fele arányban az unió, illetve a magyar állam adta. A baromfitartók tehát több mint hétmilliárd forintos közvetlen káruk 4–40 százalék közötti részéhez juthattak hozzá, állományuk fajtájától függően – mutatott rá Bárány László. Március végére dönthet még az unió arról, hogy hazánk esetleg további 4,2 milliárd forintot pályázhat meg a tavalyi károk enyhítése céljából.

A Pride-nak semmi keresnivalója se Budapesten, se az országban