Megelőzhetik a madárinfluenzát

Egyelőre csupán a madárinfluenza gyanúja áll fenn azon a szentes-lapistói telepen, ahol hétfőn elkezdték a 3298 liba leölését – közölte tegnap Süth Miklós. Az országos főállatorvos sajtótájékoztatóján elmondta: a Csongrád megyei telepen 30-40 baromfi mutatta idegrendszeri betegség tüneteit, ami miatt felvetődött a kór megjelenésének lehetősége. A Baromfi Terméktanács elnöke szerint nincs egészségügyi kockázata a mostani ügynek.

Dénes Zoltán
2007. 01. 24. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még nem bizonyított a madárinfluenza megjelenése a szentes-lapistói baromfitelepen – közölte tegnapi tájékoztatóján az országos főállatorvos. Az első elhullott libákat pénteken találták meg Szentestől 14 kilométerre, ahol tenyészállatokat neveltek, tehát eleve nem kerülhettek az élelmiszerláncba. Süth Miklós tájékoztatása szerint a madárinfluenza-fertőzés gyanúját erősítette az, hogy a járványügyi nyomozáskor a helybeliek jelezték, az előző hetekben hatalmas vadkacsaállomány pihent meg a közeli Kórógy pataknál. Miként elmondta: a hatóság a madárinfluenza gyanúját alaposnak értékelve megelőzés céljából kezdte el az állomány leölését. A főállatorvos jelezte, a jelenlegi helyzet nem olyan súlyos, mint a tavalyi, mivel a telep viszonylag elszigetelten működik. Hozzátette: míg tavaly a legnagyobb baromfi-populációjú területen ütötte fel a fejét a madárkór, addig a jelenlegi telep körzetében egy kilométeren belül nincs szárnyasállomány, három kilométeren belül pedig alig 1734 baromfi van, amelyeket a hatóság már ellenőrzött, és nem találtak gyanús esetet. Tíz kilométeres körzetben viszont már csaknem 50 ezer baromfi található. Ezek vizsgálata jelenleg is tart. A telep körül három kilométeres védő- és tíz kilométeres megfigyelési zónát jelöltek ki. A szakemberek arra kérik a helyi állattartókat, hogy a baromfikat tartsák bezárva.
Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke hangsúlyozta: változatlanul madárbetegségről beszélünk, ami nem hordoz magában élelmiszer-biztonsági kockázatokat. Hozzátette: a tavalyi lakossági pánikot is főként az akkori egészségügyi miniszter madárinfluenza elleni önbeoltó akciója okozhatta. Véleménye szerint a mostani helyzet több okból sem olyan súlyos, mint a múlt évi, mert azonkívül, hogy a telep viszonylag elkülönített, télen a baromfik többségét elzárják.

Húszmilliárdos a tavalyi veszteség. Tavaly a madárinfluenza miatt másfél millió háziszárnyast kellett kényszervágással megsemmisíteni. Ez a magyar baromfitartóknak összesen 20 milliárd forintnyi kárt okozott, amelyből 7,2 milliárd a termelők teljes vesztesége és 13 milliárd forint a feldolgozói árveszteség – közölte Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Ehhez képest az állattartók eddig pályázati úton 2,2-2,3 milliárd forintos rendkívüli kárenyhítéshez jutottak, amely forrást fele-fele arányban az unió, illetve a magyar állam adta. A baromfitartók tehát több mint hétmilliárd forintos közvetlen káruk 4–40 százalék közötti részéhez juthattak hozzá, állományuk fajtájától függően – mutatott rá Bárány László. Március végére dönthet még az unió arról, hogy hazánk esetleg további 4,2 milliárd forintot pályázhat meg a tavalyi károk enyhítése céljából.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.