Megkésett egyeztetés Járai utódjáról

Járai Zsigmond nem érti, miért nem nevezte meg a miniszterelnök már hónapokkal korábban, kit javasol az MNB élére utódjának. Azzal ugyanis elejét lehetett volna venni a jelenlegi bizonytalan helyzetnek. Csaba László közgazdász is úgy tartja: a gördülékeny átadás-átvétel miatt az egyeztetést már novemberben meg kellett volna kezdeni az elnök személyéről.

2007. 02. 01. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha nem lenne komoly tétje annak, hogy ki lesz a következő hat évben a magyar jegybank elnöke, azt mondanám, hogy mulatságos, miként taposnak egymás sarkára a jelölt és önjelölt elnökaspiránsok – mondta lapunk kérdésére Járai Zsigmond. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízatásától március 1-jén megváló elnöke kifejtette, hogy bár nincs befolyása arra, ki lesz az utódja, érdeklődéssel figyeli a sajtóban kibontakozó vitát. Nem érti, hogy miért nem nevezte meg a miniszterelnök már hónapokkal korábban, kit javasol a jegybank élére. Azzal ugyanis elejét lehetett volna venni a jelenlegi bizonytalan helyzetnek, ami senkinek nem jó. A késlekedésre az egyik magyarázat az lehet – vélekedett az elnök – hogy mint arra a szóbeszéd utal, a koalíciós megállapodás szerint az SZDSZ-t illeti a jelölés joga.
*
A liberálisok azonban megosztottak, s most a lehetséges jelöltek üzengetnek egymásnak a sajtóban.
Kérdésünkre, hogy jónak látná-e a jegybank élén Hamecz Istvánt, az MNB jelenlegi igazgatóját, aki a portfolio.hu szakportál közönségszavazásán elsöprő fölénynyel nyert, Járai messzemenő támogatásáról biztosította az ötletet. Mint mondta, Hamecz a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdászaként megbízható szakmai hátteret biztosított az elnök megszólalásaihoz, s szakértő csapatával komoly tekintélyt vívott ki az inflációs célkövetés rendszerének alkalmazása során.
A heves vita, amely a sajtóban kibontakozott, nemcsak a jegybank jelenlegi vezetőjének személyes szerepéről folyik, de az intézmény jövőbeli stratégiájáról is. Járai Zsigmond szerint azonban a jegybank alapvető törekvései, vagyis az árstabilitás elérése és az infláció leszorítása tekintetében nincs helye vitának. – Biztos vagyok benne, hogy akik most – a pozíció megszerzése érdekében – másként nyilatkoznak is, elnökként folytatják majd azt a munkát, amit megkezdtünk – mondta az elnök. Aki ugyanis eltér az inflációs cél követésének rendszerétől, az kiiratkozik Európából.
Miközben a kormányfő ötpárti egyeztetést kezdeményezett az MNB új elnökének személyéről – a jelölés joga a kormányfőé, a jegybankelnököt az államfő nevezi ki –, nyitva maradt a kérdés, enged-e a főleg kormánypárti lobbicsoportok nyomulásának. A Hírszerző internetes portál Gyurcsány-közeli forrása megerősítette: Járai Zsigmond utóda Simor András Deloitte-vezér vagy Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya Rt. korábbi vezérigazgatója lehet. Megírtuk, Kuncze Gábor, az SZDSZ leköszönő elnöke Surányi György mellett állt ki, Lengyel László, a Pénzügykutató vezetője pedig Oblath Gábort, illetve Neményi Juditot ajánlotta vezető szocialista politikusok figyelmébe. Mellesleg az említett ötpárti egyeztetés aligha jön létre, hiszen a Fidesz és a KDNP nem vesz részt a megbeszélésen.
Már decemberben meg kellett volna nevezni a Magyar Nemzeti Bank elnökjelöltjét – fejtette ki véleményét Csaba László közgazdász az Info Rádió Aréna című műsorában. A Közép-Európa Egyetem közgazdászprofesszora úgy tartja: a gördülékeny átadás-átvétel miatt az egyeztetést már novemberben meg kellett volna kezdeni az elnök személyéről. Ezt – szokás szerint – egy felhördülés követte volna, majd a szakma megbarátkozik a jelölttel, lezajlanak a bizottsági meghallgatások, s mire lejár a jelenlegi elnök, Járai Zsigmond mandátuma, már egy bevezetett személy foglalta volna el a helyét. Eközben az új elnök is megismerkedett volna a sajtóval, s elfogadottá válik, hiszen a monetáris politika jórészt lélektani hatásoknak köszönhető.
A jelenlegi elnökről szólva Csaba László elmondta: Járai Zsigmond munkájának értékelését meghatározza, hogy mandátuma alatt vezetett be az MNB egy új típusú inflációscél-követési rendszert. Ennek lényege, hogy előre meghatározták az inflációt, s ehhez rendelték hozzá a pénzpolitikát. Ez egy új rendszer a korábbi csúszó leértékeléshez képest. Csaba László hozzáfűzte: ennek köszönhetően azok után, hogy korábban három éven át nem sikerült tíz százalék alá szorítani az inflációt, tavaly minden ellentmondás dacára nem érte el a négy százalékot, miközben a hatósági árak jelentősen emelkedtek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.