Mire jó a makói gáz?

Nem csökkenti az árat, viszont szükségtelenné teheti a stratégiai gáztárolást a makói gázlelet – nyilatkozta tegnap a kitermelésre készülő TXM Kft. vezetője. Nem sikerült megtudnunk, lát-e lehetőségeket az állam az óriásmező kiaknázásában; egyes szakemberek szerint viszont kétséges, sikerül-e gazdaságosan felszínre hozni a makói gázt.

Munkatársunktól
2007. 01. 11. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre nagyobb hullámokat ver a Makó környékén feltárt, hatszázmilliárd köbméteresre becsült földgázlelet ügye. Szabó György, a terület felett kutatási engedéllyel rendelkező, kanadai hátterű TXM Kft. ügyvezető igazgatója a Nap-kelte tegnap reggeli adásában azt mondta, ha sikerül iparszerű kitermelésbe állítani a mezőt, az nem teszi ugyan olcsóbbá a földgázt a hazai fogyasztók számára, ám szükségtelenné teszi a 150 milliárd forintba kerülő stratégiai földgáztároló építését. Mindkét állításra szerettük volna reagáltatni a gazdasági tárcát, de lapzártánkig ez nem sikerült. Nem hivatalosan annyi információhoz jutottunk, hogy a stratégiai földgáztárolás biztonsági célokat szolgál, egy profitorientált vállalkozástól pedig nem várható el, hogy nem eladja, hanem vészhelyzetre tartalékolja készleteit.
A Magyarországon található ásványkincsek tulajdonjoga, így a makói földgázé is az államot illeti. A TXM jelenleg kutatási engedéllyel rendelkezik, vagyis felmérheti, hogy pontosan hol, mekkora készleteket rejt a föld. A készletekről szóló jelentés elfogadása után (ez már megtörtént) kerülhet sor a bányatelekké nyilvánításra, a bányászatot pedig a telektulajdonos kezdheti el. Mivel a bányatelek odaítélésekor a kutatást végző cégnek elsőbbsége van, ez Makón aligha lehet más, mint a TXM. Mivel az Európai Unió szabályai szerint július elsejétől teljesen megnyílik a hazai földgázpiac, az ár megállapítása kikerül a gazdasági tárca kezéből. A magyar fogyasztók tehermentesítésére gyakorlati eszközként a bányajáradék marad. Ez jelenleg az 1998 utáni mezők esetében 12 százalékos. Szakértők szerint ennek emelésével olcsóbbá teheti a földgázt az állam a magyar fogyasztók részére, vagy legalábbis egy kiválasztott fogyasztói kör számára, ha akarja. E rendszer egyébként az 1998 óta üzemelő kutak esetében 2003 óta él – ez a bevétel adja az energiaár-támogatásra fordítható keret nagyobbik részét. Külön csavart jelent a történetben, hogy vajon mikor juthat a hazai fogyasztóknak egyáltalán a makói gázból, hiszen a magyar nagykereskedőt egy 2015-ben lejáró, hosszú távú szerződés köti a Gazpromhoz. Ennek egyik pontja szerint ha egy bizonyos mennyiségnél kevesebbet rendelünk, kötbért kell fizetni az orosz óriáscégnek.
A makói kitermelés kapcsán a legnagyobb kérdés az, valóban ki lehet-e termelni gazdaságosan az ott lévő készletet. Szabó György maga is elismerte, hogy bár a módszer – a gázt rejtő kőzet megrepesztése – Amerikában már bevált, Makón csak a költségek csökkentésével érhetnek el sikert. Van olyan szakértő, aki teljesen szkeptikus a vállalkozás sikerét illetően. Lapunkat megkereste C. Kovács Gábor nyugalmazott geológus, aki korábban az algyői gázkitermelést irányította, s elmondta: a makói térséget régóta jól ismerik a geológusok, és szerinte elképzelhetetlen, hogy az ottani körülmények között sikeres lehet a kitermelés. Korábban a magyar olajipar is kísérletezett a repesztéses módszerrel, kézzelfogható eredmény nélkül. A szakember szerint nem lehet az amerikai körülményekből következtetni a hazaiakra, mert itt egészen más szerkezetű kőzetről van szó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.