Egyre nagyobb hullámokat ver a Makó környékén feltárt, hatszázmilliárd köbméteresre becsült földgázlelet ügye. Szabó György, a terület felett kutatási engedéllyel rendelkező, kanadai hátterű TXM Kft. ügyvezető igazgatója a Nap-kelte tegnap reggeli adásában azt mondta, ha sikerül iparszerű kitermelésbe állítani a mezőt, az nem teszi ugyan olcsóbbá a földgázt a hazai fogyasztók számára, ám szükségtelenné teszi a 150 milliárd forintba kerülő stratégiai földgáztároló építését. Mindkét állításra szerettük volna reagáltatni a gazdasági tárcát, de lapzártánkig ez nem sikerült. Nem hivatalosan annyi információhoz jutottunk, hogy a stratégiai földgáztárolás biztonsági célokat szolgál, egy profitorientált vállalkozástól pedig nem várható el, hogy nem eladja, hanem vészhelyzetre tartalékolja készleteit.
A Magyarországon található ásványkincsek tulajdonjoga, így a makói földgázé is az államot illeti. A TXM jelenleg kutatási engedéllyel rendelkezik, vagyis felmérheti, hogy pontosan hol, mekkora készleteket rejt a föld. A készletekről szóló jelentés elfogadása után (ez már megtörtént) kerülhet sor a bányatelekké nyilvánításra, a bányászatot pedig a telektulajdonos kezdheti el. Mivel a bányatelek odaítélésekor a kutatást végző cégnek elsőbbsége van, ez Makón aligha lehet más, mint a TXM. Mivel az Európai Unió szabályai szerint július elsejétől teljesen megnyílik a hazai földgázpiac, az ár megállapítása kikerül a gazdasági tárca kezéből. A magyar fogyasztók tehermentesítésére gyakorlati eszközként a bányajáradék marad. Ez jelenleg az 1998 utáni mezők esetében 12 százalékos. Szakértők szerint ennek emelésével olcsóbbá teheti a földgázt az állam a magyar fogyasztók részére, vagy legalábbis egy kiválasztott fogyasztói kör számára, ha akarja. E rendszer egyébként az 1998 óta üzemelő kutak esetében 2003 óta él – ez a bevétel adja az energiaár-támogatásra fordítható keret nagyobbik részét. Külön csavart jelent a történetben, hogy vajon mikor juthat a hazai fogyasztóknak egyáltalán a makói gázból, hiszen a magyar nagykereskedőt egy 2015-ben lejáró, hosszú távú szerződés köti a Gazpromhoz. Ennek egyik pontja szerint ha egy bizonyos mennyiségnél kevesebbet rendelünk, kötbért kell fizetni az orosz óriáscégnek.
A makói kitermelés kapcsán a legnagyobb kérdés az, valóban ki lehet-e termelni gazdaságosan az ott lévő készletet. Szabó György maga is elismerte, hogy bár a módszer – a gázt rejtő kőzet megrepesztése – Amerikában már bevált, Makón csak a költségek csökkentésével érhetnek el sikert. Van olyan szakértő, aki teljesen szkeptikus a vállalkozás sikerét illetően. Lapunkat megkereste C. Kovács Gábor nyugalmazott geológus, aki korábban az algyői gázkitermelést irányította, s elmondta: a makói térséget régóta jól ismerik a geológusok, és szerinte elképzelhetetlen, hogy az ottani körülmények között sikeres lehet a kitermelés. Korábban a magyar olajipar is kísérletezett a repesztéses módszerrel, kézzelfogható eredmény nélkül. A szakember szerint nem lehet az amerikai körülményekből következtetni a hazaiakra, mert itt egészen más szerkezetű kőzetről van szó.
origo.hu
Elképesztő: ezért támadta meg az iskolás kisfiút egy felnőtt férfi
