Mostanában ne tessenek betegek lenni, mert elég nagy a zűrzavar kórházi fronton. Olyasmi is előfordulhat nemsokára, hogy ágy van, de kórház nincs hozzá, illetve fordítva, kórház van, de nincs benne ágy, üresek a kórtermek. Ha egyszer valaki megírja ennek az időszaknak az egészségügyi krónikáját, valószínűleg Molnár-korszaknak nevezi (esetleg Molnár-ámokfutásnak). Molnár Lajos egészségügyi miniszterként van alkalmazásban, az SZDSZ küldte a porondra – kár volt.
Karakán kiállású, markáns ember Lajos, szép ünnepélyesen beszél, a mondatvégeken körbetekint. A baj csak az, hogy Lajos történelmi léptékű marhaságokat tesz. Gyorsan hozzáteszem, minden bizonnyal csapatmunkát végez, úgy is lehetne mondani, küldték. Terjedelmi okok miatt nem tudom felsorolni, mi mindent vitt véghez ez az emelkedett ember – legyen annyi elég, egyik elődje, Kökény Mihály, a legendás ágyszámleépítő sehol nincs mellette egészségügyi vandalizmusban.
A legirritálóbb az, hogy miniszterünk egyfolytában szakmaiságra hivatkozik a döntések meghozatalánál, holott napnál világosabb, hogy politikai okok vezetik. Gyanítom, a jobboldali települések sokkal nagyobb károkat szenvednek, mint a túloldal. De jól jellemzi Lajos államférfi tevékenységét, hogy kórházi terveit látva országszerte szívják a fogukat az érintett vidékek szocialistái. Mintha nem tudnák, hogy a miniszter dallamos járású főnöke jóváhagyásával operál. És ott van még a gyógyszerfront is. Az Algopyrint receptre adják, igaz, benzinkutaknál is vásárolhatjuk, talán a vidámparki céllövöldében is…
Az egész természetesen értünk történik. Csak bele ne haljunk.
origo.hu
Ismét együtt Kulcsár Edina és Csuti – nagy nap volt a mai
